Talajtípusok, talajfajták – Mikor melyiket válasszuk?
Akár a szobában, akár az erkélyen vagy a kertben kertészkedünk, nem árt tisztában lenni a talajtípusok fajtáival. A talaj az ültetőközeg, a növények növekedésének alapja. Ha nem megfelő talajba ültetjük a növényünket, azzal aláírjuk a halálos ítéletüket. Összegyűjtöttem, hogy milyen talajfajták léteznek, és mik azok jellemzői, mért fontos a föld pH-értékének ismerete. Továbbá egy egyszerű módszert is elárulok, amivel könnyen megállapíthatod, hogy savanyú vagy meszes-e a talaj a kertben.
Talajtípusok, talajfajták
A különböző növények különböző talajt igényelnek. Többségük bármilyen talajon megél, de csak a számára ideális földben fejlődik igazán, a másikban csak vegetál, elmarad a növekedés és a virágzás.
A talaj apró szemcsékből, vízből és levegőből áll össze. A részecskék egymáshoz tapadási képessége, valamint a levegő és víz aránya határozza meg a szilárdságot. Az egészséges talaj tele van élettel, a benne munkálkodó baktériumok és rovarok gondoskodnak arról, hogy a talaj laza, termékeny és egészséges maradjon.
Anyagos talaj
Az agyagos talaj apró szemcséi nagyon sűrűn helyezkednek el egymás mellett, ezért nagyon tömör. Önmagában szinte nem is használható, mert megfojtja a gyökereket az által, hogy nem jutnak oxigénhez. Folyamatos lazítást igényel, pl. kapálást. Jól tartja a vizet, ezért eső időszakban megáll rajta a víz. Szerves anyagokkal, például házi komposzttal javíthatjuk a minőségét.
Homokos talaj
A lazán illeszkedő részek közt bőven van levegő és oxigén. Nem tartja meg a vizet, ami a száraz időszakban gyakori öntözést tesz szükségessé. A gyökerek kellő oxigénhez jutnak, de a vízzel a tápanyagok is eltávoznak, így gyakran kell szerves anyaggal dúsítani.
Tőzeges talaj
A tőzeges talaj teljesen vagy részben elbomlott növénymaradványokból áll, ezért tele van szerves anyagokkal. Éppen ezért, természeténél fogva gazdag szerves anyagokban. Problémát jelenthet, hogy a talaj néha túl nedves.
Lösz talaj
A laza törmelékes lösz talajt szokás sárga földnek is hívni. Tulajdonképpen durva kőzetlisztből álló, meszes, rétegzetlen, meredek falakban megálló, állékony, fakó sárga üledék. Gyakoriak benne az apró szárazföldi csigák, az ún. lösz-csigák, valamint a legutóbbi jégkorszak maradványai.
Talaj pH-értéke és meghatározása
A ph-érték, vagyis a kémhatás a talajok fontos jellemzője. A 7-es érték a semleges, az annál alacsonyabb a savas vagy savanyú, a magasabb pedig a lúgos vagy meszes kémhatásra utal. A legtöbb növény legszívesebb semleges, vagy enyhén savas talajban él. A hanga, a rhododendron és az azálea a nagyon savas talajtípusokat részesíti előnyben. A levendula és a füge viszont a meszes talajban érzi jól magát.
A talaj pontos kémhatását erre szolgáló lapokkal állapíthatjuk meg egyértelműen. Ha csupán arra vagyunk kíváncsiak, hogy meszes vagy savanyú-e a talaj, egyszerű házi módszert is alkalmazhatunk.
Egy mogyorónyi talajt helyezzük egy tányérra, majd cseppentsünk rá házi ecetet. Ha van mész a talajban, akkor hamarosan pezsgésnek indul. Minél inkább pezseg, annál nagyobb a talaj mész tartalma.
Meszes talaj
A mészben gazdag (lúgos) talaj pH-értéke 7 felett van, ami csökkenti egyes tápelemek, pl. vas, foszfát felvevőképességét. A lúgosság csökkentését savanyú kémhatású tőzeg, homok, fenyőkéreg hozzáadásával érhetjük el. Mivel a szerves anyagok lebomlása savanyítja a talajt, szerves trágya vagy komposzt adagolása szintén hatásos.
A növények nagyobb része jobban érzi magát lúgos talajban, mint savanyúban.
Savanyú talaj
A savanyú talaj kémhatása 7 alatt van, általában 5,9 és 6,4 között. A túlságosan savas talajon mész hozzáadásával javíthatunk. A mész gondoskodik a jó talajszerkezet és az egészséges talajélet fenntartásáról, illetve tápanyagokat szabadít fel a talajban a növények számára.
Savanyú talajt igénylő szobanövények:
- afrikai ibolya,
- alokázia,
- azálea,
- banán,
- begóniák,
- billbergiák,
- flamingóvirág,
- gardénia,
- gloxínia,
- guzmánia,
- jázmin,
- szobafenyő,
- tarkalevél (Caladium),
- zebralevél (Calathea),
- yukka.
Savanyó talajt kedvelő kerti növények
- árnyékliliom,
- japán juhar,
- kerti hortenzia,
- magnólia,
- rododendron,
További tudnivalók a talajokról, a virágföldről
A talaj a növények éltető közege. Egyáltalán nem mindegy, hogy az egyes növényeknek milyen talajt biztosítunk. Egy rossz talajválasztás a talajra különösen érzékeny növényeknél akár végzetes is lehet. A talajjavításra több módszer is létezik, most a talajjavítás legfőbb alapanyagait és házi praktikáit gyűjtöttem össze.
Tévedés azt hinni, hogy bármilyen virágföldet használhatunk növényeinkhez. Minden növénynek más az igénye, és csak a megfelelő virágföld biztosítja az egészséges fejlődést. Régóta adós vagyok már a helyes virágföld választás tudnivalóival. Most elárulom a legfontosabb választási szempontokat!
