Hanga, csarab, erika – ugyanaz a növény?
Hanga, csarab, erika. Ahogy közeledik az ősz, egyre többször hallani a három növény nevet. De vajon ezek a szavak egymás szinonímái és ugyanarról a növényről beszélünk-e mindhárom esetben? Vagy teljesen más gondozást igényelnek? Netán még az igények is eltérőek? Olvass tovább és kiderül, hogy tudod egyszerűen megállapítani egy növényről hogy erika-e vagy csarab és hogyan gondozd a tartósság érdekében.
Hanga, csarab, erika – mi a különbség?
A csarab, erika és hanga nevek keveredését az okozza, hogy a növények rendjét, családját és növényfajt is ugyanazokkal nevekkel illetünk.
Rendszertanilag létezik a hangavirágúak (Ericales) rendje és ezen belül a hangafélék (Ericaceae) családja. Ezek latin nevéből hívjuk erikának a hangákat, tehát az erika és a hanga szavak egymás szinonímái.
A keveredést az okozza, hogy vannak növényfajok, amelyeket erikának hívunk. Közös az erikának hívott növényekben és a csarabban, hogy ugyanúgy a hangafélékv vagy más szóval az erikafélé családjába tartozó növényeket jelölnek. A növények egyéb jellemzői azonban jelentősen eltérnek, bár a virágaiknak kinézete színben és formában is hasonlít. Az erikák virágai gömbölyübbek.
A csarabok és az erikák virágzási periódusa is eltérő. Az erika tél végétől tavasz közepéig virágzik, míg a csarab nyár végétől az ősz végéig hozza virágait. A keveredés oka lehet továbbá, hogy mind a vékony erikát, mind pedig a csarabot szeptembertől kezdik elárulni az üzletek.
A fenti fotó baloldalán egy erika, míg jobbján egy csarab látható.
A hanga könnyen feismerhető tűszerű levélzetéről és nagyobb, gömbölydedebb virágairól.
Csarab vagy seprűvirág
A csarab (Calluna sp.) vagy más néven seprűvirág és az erika is az erikafélékhez tartoznak, de külön nemzetséget alkotnak. A Calluna nemzetség egyetlen faja a közönséges csarab (Calluna vulgaris) Európában honos örökzöld cserje. Magyarországon a Zempléni-hegységben, a Nyugat-Dunántúlon és a Bakonyban találkozhatunk vele.
A csarab nagyon látványos növény. Egy tőből induló szárait rengeteg apró, hegyes virág borítja. Virágzás idején alig látszanak pikkelyszerű levelei, mert elborítják a fehér, rózsaszín, vagy kissé bordós árnyalatú virágai.
A csarab gondozásánál nem árt figyelembe venni, hogy csak savanyú, nyirkos talajban él meg, de szereti a napfényes helyet. Késő nyártól késő őszig hozza virágait. Jól bírja a fagyokat, ezért virágai akár márciusig is szépek maradnak. Az új hajtások megjelenése előtt érdemes visszavágni.
Az üzletekben gyakran találkozunk kék, zöld, sárga és sötétbordó csarabbal is. Ezekről tudni kell, hogy mind festettek és emiatt nem is fognak megmaradni a következő évre. Bátran mondhatjuk azt, hogy a virágkereskedelem átverései.
A csarab egyben gyógynövéy is.
Norvégia nemzeti virága. Fehérszínű változatát Skóciában a menyasszonyi csokrokba kötik, mint a jószerencse jelképét.
Erika vagy hanga
Az Erica nemzetségnek több mint 700 faja és számtalan kertészeti változata ismert.
Ősszel a Dél-Afrikából származó vékony hangával (Erica Gracilis) találkozhatunk az üzletekben. Hasonlít a csarabra, de virágai gömbölydedebbek, és levelei tűszerűek. Szintén számtalan fehér-lila-pink árnyalatban kapható.
A cserjés hanga (Erica arborea) magasra növő cserje, fehér, illatos virágai tél végétől késő tavaszig virítanak.
Az alpesi erika (Erica carnea) az Alpokból származó, fagyot jól tűrő törpecserje. Virágzási ideje tél vége, kora tavasz, de enyhe teleken már decemberben nyílnak piros, fehér és rózsaszín virágai. Ellentétben a többi hangával és csarabbal inkább a meszes talajt kedveli.
Szintén a hangák közé sorolandó a tűzföldi mirtuszhanga is.
A tűzföldi mirtuszhanga (Gaultheria mucronata) az ősz egyik kedvenc növénye. A gondozása nagyban hasonlít a fajdbogyó gondozásához. Szintén savanyú talajt kíván és feltűnő termésdíszével hosszasan díszít.
