Szobai azálea gondozása, virágoztatása
Szobai azálea gondozása
A szobai azálea (
nem szereti a meleget, magas páratartalmat igényel. Száraz helyen a leveleit érdemes rendszeresen permetezni. A túlfűtött lakásokban a levelek gyakran lehullanak. Jó megoldás, ha a cserép alá egy nagyobb kavicsos tálcát helyezünk. Tavasztól őszig bőségesen locsoljuk hetente egyszeri tápoldatozással. Télen – főleg a nagyobb növényeknél – hagyjuk a két locsolás között kicsit megszikkadni a földet.
Származásából adódóan nagyon fényigényes, de a direkt napfényt nem bírja. A hőingadozást nem kedveli: nyáron 18–22°C, télen 14°C az ideális számára. Ha kompromisszumot kell kötnünk, akkor inkább a meleg szobában tartsuk, mint a hideg folyosón. A huzatra fokozottan érzékeny, rögtön ledobja leveleit.
A tavaszi fagyok elmúltával tegyük ki félárnyékos helyre és egészen az őszi fagyokig kint maradhat. A ki, illetve beköltöztetésnél időnként lehullajtja a leveleinek egy részét, ez átmeneti jelenség. Nem kell megijedni, rövid idő alatt regenerálódik.
A tarka levelű fajták az alapváltozatnál is több fényt és meleget igényelnek.
A kisebb növényeket évente, a nagyobbak két-háromévente ültessük át nagyobb cserépbe. Laza, jó vízáteresztő képességű virágföldbe a megfelelő számára.
Ideális körülmények között gyorsan nő, 1,5–2 m-es példányokkal is találkozhatunk. Tavasszal vagy nyár elején bátran metsszük meg, jól tűri az alakítást. A metszésnél vigyázzunk, mert mérgező tejnedvet ereszt. Termése nem ehető.
Szaporítása egyszerű. A levágott, még nem fásszárú hajtások pár órás szikkadás utáni földbe dugásával vagy vízben gyökereztetésével ésnémi szerencsével lehetnek új kis növényeink.
Vásárláskor érdemes bimbós növényt választani.
Legfőképp a gombafertőzésre érzékeny. Tavasszal a levéltetű, a takácsatka és a pajzstetű károsíthatja.
Fávé is nevelhető, a törzses azálea gondozása teljes mértékben megegyezik a fent leírtakkal.
