Kert, aminek messzi földről csodájára járnak

Horváth Éva olvasónk kertje a gyermekkorból gyökeredző természetszeretettől, a folyamatos tanulástól és rengeteg munkától lett irigylésre méltó édenkert. Kert, amiről mindenki álmodik és aminek messzi földről a csodájára járnak. Nézd meg a képeket és olvasd el Éva gondolatait!

Kert, aminek csodájára járnak

„A nyolcvanas években építettük a házunkat egy Bajától délre fekvő településen, az 51-es főútvonal mellett. 1986-ban költöztünk be két gyerekünkkel. Már azokban az években (azt hiszem elsőként) virágládákkal volt tele minden ablak, akkor még több száz petúniával.

Azt hiszem Belgiumban és Hollandiában járva és ott akkor ez már természetes módon minden ház ablakában és környezetében ezt látva, örökre “elvarázsolódtam”.

A legnagyobb dicséret számomra az volt, amikor megállt a házunk előtti kis parkban egy autó és fényképezték a virágokat. Mint kiderült, a belgiumi Liége városából valók, szóval pont onnan ahol én is a virágok szerelmese lettem.

Aránylag keskeny a telkünk, ezért nem túl nagy területem van, amivel bűvészkednem kell. Főleg a kerítés mentén és a ház és a melléképületek közti részen alkothatok.

Van még egy nagy kertünk, amit akácfával telepítettünk be. Pár éve kezdtük meg a fölújításokat a házon és az egész portán. Évről évre sok minden változott és még fog is.

Időközben beleszerettem a bontott téglába, kovácsolt vasba, a kőbe-fába ,a régi paraszti élet dolgaiba, hiszen a múltamból hozom, ebben nőttem föl. Igazi falusi, meszelt falú, csodálatos, hatalmas kerttel rendelkező, földi mennyországban.

Szoktam mondani, ha soha, semmi jó nem történt volna velem ebben az életben “csak” a gyerekkorom, ahol és amilyen körülményekben éltem, már akkor is örökké hálás leszek a jó Istennek, hogy megadta ezt nekem. Úgyhogy hozom magammal az állatok, virágok, növények végtelen szeretetét.

Magam szépítgetem, gondozom a növényeimet, alakítgatom a portát mindig szem előtt tartva, hogy itt a két kutya is. Mindent úgy csinálok, ahogy a szemem és a jó ízlés megkívánja, ösztönösen és szívvel-lélekkel, szeretettel.

Évről-évre sokat tanulok és tapasztalok a növényekkel kapcsolatban, hobbimmá vált mindez. Amíg bírom csinálom a saját örömömre.”

Gratulálok Évának és köszönöm, hogy velünk is megosztotta fotóit és gondolatait!