Krókusz (kerti sáfrány) gondozása, szaporítása

Krókusz, latinul Crocus vernus vagy kerti sáfrány a tavasz egyik első hírnöke. Fehér, sárga, lila és cirmos színeivel már ferbruárban vidámságot varázsol a kertekbe. Igénytelen kis szépség, gondozása alig szükséges. Bár csak pár hétig örülhetünk tölcsér formájú apró virágainak, érdemes beszerezni pár hagymát. 

Kerti sáfrány (Crocus vernus) származása, jellemzése

A krókusz vagyis a sáfrány (Crocus) a nősziromfélék (Iridaceae) családjába tartozó növénynemzetség. Közép-, illetve Dél-Európában, Észak-Afrikában, a Közép-Kleten és Nyugat-Kínában terjedtek el. Körülbelül 80 fajtájuk és több száz kertészeti fajuk létezik.

Ugyancsak sáfránynak hívjuk egyes fajok összegyűjtött és fűszerként használt bibéjét is.

A Kárpát-medencében őshonos fajok kora tavasszal, a régebben fűszerként termesztett valódi vagy jóféle sáfrány (C. sativus) ősszel virágzik. A kerti dísznövényként használt sárga virágú sáfrányok az aranysáfrány (C. flavus), míg a fehér és lila virágúak a kerti sáfrány (C. vernus) nemesített fajtái. A felépítésükben hasonló kikericsfajok ősszel virágoznak, a szintén kora tavasszal virágzó egyhajúvirág levelei vaskosabbak és szélesebbek.

A tavaszi hagymás évelő növény Délkelet-Európából és Kis-Ázsiából származik. Hazánkban is léteznek vadon élő fajai, de azok védettek. A krókusz az egyik legkorábban nyíló kerti virág. Márciusban már be is fejeződik a virágzása és újabb egy évet kell várni az újabb virágokra.

Igen apró termetű, 5-10 centinél nem nő magasabbra. Szárleveleik nincsenek, keskeny, fűszerű levelei vannak, amik a virágzás után nem sokkal elszáradnak. A hagymából kinövő néhány centis szár csúcsán ülnek a színes, tölcsérszerű virágok.

Rengeteg fajtája és színváltozata létezik. Találkozhatunk kék, lila, liláskék,sárga, narancs, bíbor, rózsaszín és fehér színben pompázókkal és cirmos virágúakkal is. Vannak két- vagy háromszínű és csíkos változatai is.

Leggyakoribb krókusz fajták

A forgalomban lévő krókusz fajták többsége a korai sáfrány (Crocus chrysanthus) fajba tartozik. Ezek többnyire sárga vagy fehér alapszínű változatok.

A további változatok, mint az illír sáfrány (C. tommasinianus), a sárgatorkú (C. sieberi), a jóféle (C. sativus), az arany (C. flavus), a koronás (C. kotschyanus) igen látványosak és kedveltek.

A nagyvirágú kerti krókuszok  márciustól áprilisig virágoznak. A fehér krókusz (Crocus vernus) nemesítései számos színben kaphatók, a sárgán virágzó aranykrókusz (C. falvus) is ebbe a csoportba tartozik.

A korán, februártól márciusig virágzó botanikus krókuszok is többfajtával rendelkeznek. Ide sorolandó például a lilsákék és kék tónusú illirkrókusz (C. tommasinianus), valamint az általában két színű virággal, pl. bíbor-fehér büszkélkedő korai krókusz (C. chrysantus.).

Az ősszel, szeptembertől októberig virágzó krókuszok közül a legismertebb a világoskék virágzatú pompás krókusz (C. speciosus) és a liláskék jóféle krókusz (C. sativus).

Tapasztalataim szerint a sárgaszínű változatai bújnak elő és virágoznak a legkorábban. A látványosabb lila és cirmos változatok kicsit lustábbak.

Krókuszhagymák ültetése

A többi tavaszi hagymáshoz hasonlóan a tavasszal virágzó krókuszt is ősszel, a fagyok előtt kell elültetni. Iskolás növény, vagyis szeptember-októberben kell elültetni a hagymákat 6-8 centi mélyen, 10 cm-es tőtávolságra. A hagymákat nem kell évente kivenni a földből, bent is maradhatnak. 

Az ősszel virágzó krókuszok hagymáit augusztusban vagy szeptemberben ültessük el.

Krókusz (kerti sáfrány) igénye, gondozása

Nagyon igénytelen kis növény, ideális választás balkonra is, akár cserépbe, akár virágládába ültethető. Napon és árnyékban egyaránt jól érzi magát, nem túl vízigényes. Félárnyékban gyéren virágzik.

Szinte minden típusú talajban megél. Jó vízáteresztő, homokos, humuszos, mérsékelten tápanyagokban gazdag, inkább száraz föld a kedvence.

Maximum a sokáig tartó szárazság esetén öntözzük.

Virágzás után csak akkor távolítsuk el a leveleket és virágot, ha már teljesen elhervadt. A fűnyírással is várjunk, ha a krókuszok a fűben nőnek.

Krókusz (kerti sáfrány) szaporítása

Maggal és a sarjhagymáinak leválasztásával is szaporítható, de ha jól érzi magát, önmagától is megteszi. Elvirágzás után, amikor a leszáradtak a levelek, akkor érdemes kivenni a kókuszokat a földből.
Ilyenkor látszik, hogy melyik mellett nőttek kis hagymák. Ezeket finoman le kell választani az anyahagymáról és külön elültetni.

Krókusz kártevői, betegségei

A feketerigók szívesen lecsipegetik a sárga krókuszok szirmait. Az egerek, a vízi pockok és a mókusok pedig előszeretettel rágcsálják a gumójukat.

Vizes területeken szürkepenész vagy gombás rothadás is felléphet.

Krókusz felhasználása

Sziklakertbe, virágszegélyekbe, cserjék, örökzöldek alá vagy akár gyepbe is ültethető. A korai virágzású botanikus krókuszok különösen ideálisak a füvekben és a lombhullató fák alatti elburjánzáshoz. Itt aztán sarjakkal vagy önvetéssel szaporodnak.

Sáfrány, mint fűszer- és gyógynövény

A sáfrány a világ legdrágább fűszere, amit a bibékből nyernek és szálas vagy poralakban használnak. Voltak olyan korszakok, amikor drágább volt az aranynál. A nemesített kerti sáfrányok nem alkalmasak fűszerként.

Az úgynevezett jóféle sáfrány (Crocus sativus) bibéje vörösesbarna, aromás illatú, kesernyés ízű az ételt aranysárga színre festi. Drágasága miatt gyakran a sáfrányos szeklícét használnak helyette, ami színezésre ugyan olyan jó, de az íze egyáltalán nem hasonlít a sáfrányéhoz. A spanyolok nemzeti ételének a paellának is a sáfrány adja a jellegzetes sárga színét.

A sáfrányt sok helyen természetes afrodiziákumként tartják nyilván. A monda szerint, amikor Zeusz Hérával tartotta menyegzőjét, sáfrány nőtt az ágyuk körül és még a főisten is megittasult az illattól.

Krocetin nevű anyaga koleszterincsökkentő, ezért hatásosan használható a szívinfarktus megelőzőséében.