Fűszernövények raktározása télire különböző módokon

A fűszernövények raktározása egyre aktuálisabb feladattá válik. Míg a nyár az ínyenceknek igazi kánaán, addig az ősz és a tél elég szegényes időszak. Nyáron elég csak kimenni a kertbe vagy az erkélyre és már szedhető is a friss, zamatos fűszer. Augusztus végén, amikor a fűszernövényeink még tele vannak illatozó, aromás hajtásokkal ideje egy kicsit a friss ízektől mentes téli napokra is gondolni. Jöjjenek hát a jól bevált tartósítási praktikák!  

fűszernövények raktározása - fűszerolaj készítése házilag

Fűszernövények raktározása télire különböző módokon

A leszedett friss fűszernövények még a hűtőbe téve is gyorsan fonnyadnak, csak rövid ideig tárolhatók. Ha télen is szeretnénk saját termesztésű vitaminforrást és ízt adni a főztünkhöz gondoskodnunk kell a konverzálásról.

A fűszernövények raktározása különböző eljárásokkal történhet:

  • természetes és mesterséges szárítással,
  • fagyasztással,
  • konzerválhatjuk eset, só és cukor hozzáadásával,
  • készíthetünk fűszervajat,
  • fűszerolaj formájában,
  • pestonak készítve.

Bármelyik módszer mellett is döntünk a fűszernövényeket virágzásuk előtt kell leszedni a tartósításhoz. A reggeli órák a legalkalmasabbak a szüretre, amikor a levelek már nem harmatosak, de még nem sütötte meg őket a nap, ugyanis ekkor van bennük  a legtöbb illóanyag. Tartósításra csak az egészséges, kártevőktől mentes növényrészek alkalmasak, a beteg vagy száraz részeket távolítsuk el.

Szárítás, aszalás

A legősibb és legegyszerűbb tartósítási mód a szárítás, amivel remekül megőrizhetők az ízekért felelős illóolajok. A fűszerek meleg helyen szárításával eltávozik belőlük a víz és megszűnik a baktériumok, penészek pusztító hatása. Szárításra leginkább a kis nedvesség tartalmú növények (5-15%) alkalmasak. A helyesen szárított növényi részek alig veszítenek színükből és illatukból.

A szárításhoz tiszta, meleg, jól szellőző, száraz helyiséget (padlás, terasz, veranda, szoba) válasszunk. Árnyékos hely a legalkalmasabb, mert az erős napfény kifakíthatja a növényi részeket. Ha szabadban szárítunk, akkor éjszakára mindenképp vigyük fedett helyre a növényeket, nehogy a harmattól benedvesedjenek. A szárítás hosszadalmas folyamat, akár több hétig is eltarthat.

A virágokat, száras ágakat, mint pl. a levendula, petrezselyem kis csokrokba kötve, fejjel lefelé lógatva száríthatjuk. A csokrok közt hagyjunk kellő távolságot, hogy át tudja járni azokat a levegő. A paprikánál a felfűzés a bevált módszer. Naponta ellenőrizzük, hogy nem rohad-e, illetve nem lazult-e ki a kötés.

A levelek és termések (pl. alma, menta, bazsalikom, paradicsom) szárítása történhet asztalon, földre leterített papíron vagy speciális szárító kereten is. A növényeket ne aprítsuk fel, mert egyben jobban megőrzik aromájukat. Mindig vékony rétegben helyezzük el a felületre a növényi részeket és az első napokban naponta többször, a későbbiekben pedig naponta forgassuk meg a növényeket, hogy elkerüljük a befülledést vagy a penészesedést. Számítsunk arra, hogy a szárítással a növénymennyiség jelentősen csökken, gyakran a virág a hetedére, a levél az ötödére, a termés és a mag a felére szárad össze.

Addig szárítsuk a növényeket, míg pattanva nem törnek. Jól záródó műanyag tasakba, műanyag dobozva vagy befőttes üvegbe téve sötét, száraz helyen akár egy évig is tárolhatók. Felhasználásnál figyeljünk arra, hogy a szárított fűszerekben koncentráltabbak az aromák, így kevesebbet kell használni belőlük, mint a frissből.

A paradicsom aszalása szintén igen népszerű módszer, köszönhetően olcsóságának és egyszerűségének. Csak szeleteljük fel a paradicsomszemeket vékonyra, és tegyük ki szárítani. A ropogóssá vált szeletek a felhasználáskor vízbe helyezve könnyen hidratálódnak.

A természetes levegőn szárítás helyett alkalmazhatjuk a gyorsabb sütőben vagy aszaló készülékben való tartósítás módszerét is. Sütőben, nyitott ajtó mellett 80 fokon kb. 4 óra szükséges az aszaláshoz.

 

A szárított fűszernövényekből egyszerűen készíthetünk vegetát tartósítószer nélkül is.

Fagyasztás

A lefagyasztás manapság talán a legnépszerűbb módszer, aminek az elsődleges oka az egyszerűsége, valamint az, hogy ma már a legtöbb háztartásban található fagyasztószekrény. A nagyobb nedvesség tartalmú fűszerek, mint a bazsalikom vagy a menta, nem igazán alkalmasak a szárításra, mivel nagyon lassan száradnak, és könnyen bepenészednek. Ezeket a növényeket célszerű fagyasztani.

A leveles fűszernövényeket célszerű jégkockatartóban vízzel fagyasztani, mert így bármikor egy kis darabot tudunk belőle felhasználni. A növények feljönnek a víz tetejére, ezért két lépéses fagyasztással tudjuk a növényeket a kocka közepére fagyasztani. Először csak annyi vizet töltsünk, hogy félig töltse ki a jégkocka tartót, majd ha megfagyott mehet rá a többi víz. Fagyasztás után a kockákat átrakhatjuk zacskóba vagy dobozba is.

Menta, citromfű vagy bármilyen más koktélhoz használt növényt célszerű forralt vízzel felönteni, mert így nem lesznek buborékok a jégkockában és szép átlátszó jégdarabot kapunk.

A nagyobb fűszereket vékony rétegben tálcára helyezve érdemes fagyasztani, mert így nem fagynak össze kezelhetetlen tömbbé. Ha keményre fagyás után tesszük dobozba vagy zacskóba, akkor már nem fognak összeragadni.

A paradicsomot fagyaszthatjuk egészben, párolva vagy akár pürésítve. Fagyasztással a paradicsom elveszíti az állagát, így csak felengedett állapotban lesz alkalmas a főzésre.

Fűszervaj

A felesleges fűszernövényből pár perc alatt kitűnő fűszervajat tudunk varázsolni. A fűszeres vaj a szendvics alapanyaga is lehet, ezen túl a főzésnél is jól használható: sült húsok, tészta ételek, mártások, vagy párolt zöldségek ínycsiklandó kiegészítője.

Fűszerolaj

Sült húsokat, salátákat imádók konyhájából nem hiányozhat a fűszerolaj. A saját készítésű fűszerolajnak meg van az az előnye, hogy saját ízlésünk alapján adagolgatjuk a fűszereket hozzá és biztosak lehetünk a fűszerek származásában. Jó minőségű olívaolajba helyezzük el a szárított fűszernövény ágakat, darabokat. Dekoratív üvegbe töltve akár kedves karácsonyi ajándék is lehet belőle.

Pesto

A pesto (ejtsd: pesztó) az olaszok nemzeti étele. Neve az olasz pestare igéből származik, amely a hozzávalók összetörésére, zúzására utal. A pesto maga a mozsár, melyben az alapanyagokat hagyományos módon összetörik. Tulajdonképpen egyfajta fűszerkeverék. Többféle ízesítésű pesto létezik. Az egyik legismertebb és legkedveltebb fajta a genovai pesto, aminek friss, üde színét a bazsalikom adja. A magyar ízlésvilághoz talán a petrezselymes pesto áll a legközelebb.

bazsalikomos pesto

Bár a friss fűszer zamatát semmi sem pótolhatja, bármelyik tartósítási módszert választod is, abban biztos lehetsz, hogy aromásabb, ízletesebb ételeket készíthetsz, mintha bolti szárított fűszert használnál.

Nézd meg ezeket is!

You may also like...

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük