Fűszernövények raktározása télire különböző módokon

A fűszernövények raktározása egyre aktuálisabb feladattá váilk. Míg a nyár az ínyenceknek igazi kánaán, addig az ősz és a tél elég szegényes időszak. Nyáron elég csak kimenni a kertbe vagy az erkélyre és már szedhető is a friss, zamatos fűszer. Augusztus végén, amikor a fűszernövényeink még tele vannak illatozó, aromás hajtásokkal ideje egy kicsit a friss ízektől mentes téli napokra is gondolni. Jöjjenek hát a jól bevált tartósítási praktikák!  

fűszernövények raktározása - fűszerolaj készítése házilag

Fűszernövények raktározása télire különböző módokon

A leszedett friss fűszernövények még a hűtőbe téve is gyorsan fonnyadnak, csak rövid ideig tárolhatók. Ha télen is szeretnénk saját termesztésű vitaminforrást és ízt adni a főztünkhöz gondoskodnunk kell a konverzálásról.

A fűszernövények raktározása különböző eljárásokkal történhet:

  • természetes és mesterséges szárítással,
  • fagyasztással,
  • konzerválhatjuk eset, só és cukor hozzáadásával,
  • készíthetünk fűszervajat,
  • fűszerolaj formájában,
  • pestonak készítve.

Bármelyik módszer mellett is döntünk a fűszernövényeket virágzásuk előtt kell leszedni a tartósításhoz. A reggeli órák a legalkalmasabbak a szüretre, amikor a levelek már nem harmatosak, de még nem sütötte meg őket a nap, ugyanis ekkor van bennük  a legtöbb illóanyag. Tartósításra csak az egészséges, kártevőktől mentes növényrészek alkalmasak, a beteg vagy száraz részeket távolítsuk el.

Szárítás, aszalás

A legősibb és legegyszerűbb tartósítási mód a szárítás, amivel remekül megőrizhetők az ízekért felelős illóolajok. A fűszerek meleg helyen szárításával eltávozik belőlük a víz és megszűnik a baktériumok, penészek pusztító hatása. Szárításra leginkább a kis nedvesség tartalmú növények (5-15%) alkalmasak. A helyesen szárított növényi részek alig veszítenek színükből és illatukból.

A szárításhoz tiszta, meleg, jól szellőző, száraz helyiséget (padlás, terasz, veranda, szoba) válasszunk. Árnyékos hely a legalkalmasabb, mert az erős napfény kifakíthatja a növényi részeket. Ha szabadban szárítunk, akkor éjszakára mindenképp vigyük fedett helyre a növényeket, nehogy a harmattól benedvesedjenek. A szárítás hosszadalmas folyamat, akár több hétig is eltarthat.

A virágokat, száras ágakat, mint pl. a levendula, petrezselyem kis csokrokba kötve, fejjel lefelé lógatva száríthatjuk. A csokrok közt hagyjunk kellő távolságot, hogy át tudja járni azokat a levegő. A paprikánál a felfűzés a bevált módszer. Naponta ellenőrizzük, hogy nem rohad-e, illetve nem lazult-e ki a kötés.

A levelek és termések (pl. alma, menta, bazsalikom, paradicsom) szárítása történhet asztalon, földre leterített papíron vagy speciális szárító kereten is. A növényeket ne aprítsuk fel, mert egyben jobban megőrzik aromájukat. Mindig vékony rétegben helyezzük el a felületre a növényi részeket és az első napokban naponta többször, a későbbiekben pedig naponta forgassuk meg a növényeket, hogy elkerüljük a befülledést vagy a penészesedést. Számítsunk arra, hogy a szárítással a növénymennyiség jelentősen csökken, gyakran a virág a hetedére, a levél az ötödére, a termés és a mag a felére szárad össze.

Addig szárítsuk a növényeket, míg pattanva nem törnek. Jól záródó műanyag tasakba, műanyag dobozva vagy befőttes üvegbe téve sötét, száraz helyen akár egy évig is tárolhatók. Felhasználásnál figyeljünk arra, hogy a szárított fűszerekben koncentráltabbak az aromák, így kevesebbet kell használni belőlük, mint a frissből.

A paradicsom aszalása szintén igen népszerű módszer, köszönhetően olcsóságának és egyszerűségének. Csak szeleteljük fel a paradicsomszemeket vékonyra, és tegyük ki szárítani. A ropogóssá vált szeletek a felhasználáskor vízbe helyezve könnyen hidratálódnak.

A természetes levegőn szárítás helyett alkalmazhatjuk a gyorsabb sütőben vagy aszaló készülékben való tartósítás módszerét is. Sütőben, nyitott ajtó mellett 80 fokon kb. 4 óra szükséges az aszaláshoz.

A szárított fűszernövényekből egyszerűen készíthetünk vegetát tartósítószer nélkül is.

Fagyasztás

A lefagyasztás manapság talán a legnépszerűbb módszer, aminek az elsődleges oka az egyszerűsége, valamint az, hogy ma már a legtöbb háztartásban található fagyasztószekrény. A nagyobb nedvesség tartalmú fűszerek, mint a bazsalikom vagy a menta, nem igazán alkalmasak a szárításra, mivel nagyon lassan száradnak, és könnyen bepenészednek. Ezeket a növényeket célszerű fagyasztani.

A leveles fűszernövényeket célszerű jégkockatartóban vízzel fagyasztani, mert így bármikor egy kis darabot tudunk belőle felhasználni. A növények feljönnek a víz tetejére, ezért két lépéses fagyasztással tudjuk a növényeket a kocka közepére fagyasztani. Először csak annyi vizet töltsünk, hogy félig töltse ki a jégkocka tartót, majd ha megfagyott mehet rá a többi víz. Fagyasztás után a kockákat átrakhatjuk zacskóba vagy dobozba is.

Menta, citromfű vagy bármilyen más koktélhoz használt növényt célszerű forralt vízzel felönteni, mert így nem lesznek buborékok a jégkockában és szép átlátszó jégdarabot kapunk.

A nagyobb fűszereket vékony rétegben tálcára helyezve érdemes fagyasztani, mert így nem fagynak össze kezelhetetlen tömbbé. Ha keményre fagyás után tesszük dobozba vagy zacskóba, akkor már nem fognak összeragadni.

A paradicsomot fagyaszthatjuk egészben, párolva vagy akár pürésítve. Fagyasztással a paradicsom elveszíti az állagát, így csak felengedett állapotban lesz alkalmas a főzésre.

Fűszervaj

A felesleges fűszernövényből pár perc alatt kitűnő fűszervajat tudunk varázsolni. A fűszeres vaj a szendvics alapanyaga is lehet, ezen túl a főzésnél is jól használható: sült húsok, tészta ételek, mártások, vagy párolt zöldségek ínycsiklandó kiegészítője.

Fűszerolaj

Sült húsokat, salátákat imádók konyhájából nem hiányozhat a fűszerolaj. A saját készítésű fűszerolajnak meg van az az előnye, hogy saját ízlésünk alapján adagolgatjuk a fűszereket hozzá és biztosak lehetünk a fűszerek származásában. Jó minőségű olívaolajba helyezzük el a szárított fűszernövény ágakat, darabokat. Dekoratív üvegbe töltve akár kedves karácsonyi ajándék is lehet belőle.

Pesto

A pesto (ejtsd: pesztó) az olaszok nemzeti étele. Neve az olasz pestare igéből származik, amely a hozzávalók összetörésére, zúzására utal. A pesto maga a mozsár, melyben az alapanyagokat hagyományos módon összetörik. Tulajdonképpen egyfajta fűszerkeverék. Többféle ízesítésű pesto létezik. Az egyik legismertebb és legkedveltebb fajta a genovai pesto, aminek friss, üde színét a bazsalikom adja. A magyar ízlésvilághoz talán a petrezselymes pesto áll a legközelebb.

bazsalikomos pesto

Bár a friss fűszer zamatát semmi sem pótolhatja, bármelyik tartósítási módszert választod is, abban biztos lehetsz, hogy aromásabb, ízletesebb ételeket készíthetsz, mintha bolti szárított fűszert használnál.

Köszönöm a megosztásokat!
  •  
  • 13
  •  
  •  
  •  
  •  
  • 13
  •  

Nézd meg ezeket is!

Szívesen megosztanád te is kedvenc receptedet? Küldd el egy jó minőségű fénykép kíséretében a nagyjuco@balkonada.hu email címre vagy töltsd fel Kertemből tálalva Facebook csoportunkba és hamarosan megjelenítem itt a blogon.
Csatlakozz a Burjánzó balkonok és kertek Facebook csoportunkhoz, hogy ne maradj le semmilyen fontos növénygondozási információról, érdekességről és feltehesd a kérdéseidet!

Iratkozz fel a Balkonada hírlevélre, hogy a növénygondozási információk és a receptek eljussanak hozzád!

Ne felejts el feliratkozni a videó csatornámra!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük