Iszalag, klematisz (Clematis) gondozása, virágoztatása
A klematisz (Clematis), azaz a kerti iszalag nyár egyik kedvelt kerti és balkonnövénye. Rácsok, lugasok, pergolák, falak befuttatására kitűnő, hosszú életű virágos növény. Dézsában nevelve a napos balkon különleges dísze lehet. Az akár 3-5 méter magasra is felkapaszkodó kúszónövény nem túl igényes, könnyű tartani. Némi türelmet azért igényel, míg nagyra nő és igazán hatalmasak lesznek a virágai, de ennyi áldozatot igazán megér. Mutatom, hogy lesz eredményes a klematisz gondozása.
Klematisz (Clematis) származása
A kerti iszalag (Clematis x jackmanii) a boglárkafélék (Ranunculaceae) családjába tartozó cserje. Kelet-Ázsia a hazája. A Kínából származó vadon nőtt iszalagok a 17. századig átkerültek Japánba is. A Japán kertekből való kiválasztott fajták voltak az elsők, amelyeket a 18. században Európába is betelepítettek. A kertekből ismert eredeti kínai vad állományokat csak a 19. század végén fedezték fel.
A hibrideket szívesen termesztik kertekben és parkokban. Az egyik legrégebbi és legkedveltebb hibrid a kerti iszalag (Clematis x jackmanii), amely már 1862-től létezik. Évente több új hibridet fejlesztenek ki.
A Clematis szó az ógörög nyelvből származik; jelentése: „mászkáló növény”.
Eredetileg erdei növény. Az erdőben a gyökerei hűvös, árnyékos földben nőnek, ám indái a nap felé igyekeznek. Ha gazdagon virágzó növényt szeretnénk, vegyük figyelembe ezeket a körülményeket.
Iszalag jellemzése, ismertetőjegyei
Az erdei iszalagnak számtalan fajtája ismert, melyek virágzási időszaka is eltérő. Az elterülő, kúszónövényen számos inda található, ezekkel az indákkal kúszik. Leveleik keresztben átellenesek, és kisebb levélkékre oszlanak.
Egyes iszalag fajok bokrosak, míg mások, mint amilyen a felálló iszalag (Clematis recta) lágyszárú, évelő növények. A mérsékelt övön élő fajok lombhullatók, míg a melegebb égöveken élők örökzöldek. A hűvös, nedves talajt kedvelik. Az erős napsütésben érzik jól magukat.
Fogyaszthatóság, mérgezőség: nem ehető, nem mérgező,
Magasság: a nagyvirágú kerti iszalag két-három, a kisvirágú akár 3-5 méterre is megnőhet.
Cserépben nevelhető-e: igen, fagytűrő nem kell teleltetni, balkonra nagyméretű dézsába ültessük, egyrészt így kevésbé szárad ki, másrészt a kevés tápanyag a virágzás elmaradását okozhatja.
Virágzási idő: fajtától függően májustól októberig virágzik. A tavasszal nyílók virágai az elmúlt évi szárakon jelennek meg. A nyáron és ősszel bimbózók virágai csak az új hajtások végein láthatóak. Vannak olyan fajok is, amelyek kétszer is virágba borulnak ez utóbbiak az elmúlt évin, de az új szárakon is növesztenek virágot.
Virágok: színgazdag, színpompás klemátisz falat tudunk létrehozni, ha több színű tövet ültetünk össze és így futtatjuk fel, Vannak szimpla és dupla levelű, fehérben, sárgában és pirosban pompázó fajok, de leggyakoribb a kerti klemátisz, aminek virágai a rózsaszíntől a sötétliláig minden színárnyalatban előfordulnak. A virágfejei akár 15-20 cm átmérőjűre is megnőnek és ha jól érzi magát, egész nyáron ontja virágait.
Habitus: kúszó, de a növekedéshez szüksége van támasztékra, amin felkapaszkodhatnak a gyenge indák. Rácsok, lugasok, pergolák, falak befuttatására alkalmas. Ha a házfalra szeretnénk felfuttatni, húzzunk ki egy drótot, amin felkúszhat.
Klematisz gondozása
Hely
Napos, világos és félárnyékos helyet válasszunk számára. Minél több napfényt kap, annál szebben virágzik. Gyökérzete árnyékos, hűvös talajt kíván, a bőséges virágzáshoz viszont napfényre van szüksége.
Öntözés, tápozás
A növekedési időszakban sok vizet igényel, de a pangó vizet nem kedveli, ezért a vízelvezetésről érdemes gondoskodni. Tápoldatozni áprilistól augusztusig hetenként célszerű.
A dézsában tartott növény rendszeres locsolást igényel.
Virágzás után metsszük vissza a növényt, vagy ritkítsuk meg az ágait. A korai virágzású iszalagfajták, az előző évi ágakon hozzák virágaikat, a kései virágzásúak pedig az új ágakon. Csak ez utóbbi fajtát kell tavasszal visszametszeni, hogy erősebb hajtásai legyenek és dúsabb nyári virágzásnak örvendhessünk.
Iszalag ültetése
Az erdei iszalagot tavasszal vagy ősszel kertészetekben, faiskolákban vásárolhatjuk meg. Megvásárlás után érdemes egy kcist beáztatnai a gyökerét mielőtt elültetjük. Humuszban gazdag, jó vízáteresztő-képességű talajt válasszunk. A nehét kerti földbe keverjünk tőzegkorpát.
Érdemes mélyre ültetni a földben és szalmával vagy fenyőkéreggel takarni a tövét, hogy tartósan hűvös és nedves maradjon. A gyökérzetnek árnyékban kell lennie, ezért érdemes talajtakaró növényt ültetni elé.
Klematisz metszése
A nagyvirágú kerti iszalag két-három, a kisvirágú akár 3-5 méterre is megnőhet. Visszavágással csökkenthetjük a magasságukat. Egyes fajták igénylik a rendszeres metszést, így lesz újra dúsan virágzó.
A késői virágzású fajtákat tavasszal kell visszametszeni, hogy erősebb hajtásai legyenek és dúsabb nyári virágzásnak örvendhessünk. A tavaszi fajták visszavágását azonban azonnal az elvirágzás után lépjük meg.
Kerti iszalag teleltetése
A klematisz elviseli az enyha fagyokat, a hideg teleken érdemes takarással védeni.
Iszalag szaporítása
Magvetéssel, bújtatással és dugványról egyaránt szaporítható.
Magról szaporítás
Ha saját magunk szedtük a magokat, tavaszig tároljuk őket száraz és hűvös helyen. Tvasszal vessük homokkal vagy kaviccsal kevert földdel teli lapos edénybe. A tálat tegyük a balkonra vagy a kertbe. Ha a magok kicsíráznak, a a növényke nyárra elérik a 10 – 20 cm magasságot is. Ősszel ültessük őket egyenként cserépbe, és télre jó alaposan csomagoljuk be és takarjuk le őket. A következő tavasszal kiültethetjük a szabadföldbe az iszalagot.
Dugványozás
Félfás dugványokkal megpróbálhatjuk szaporítani júniusban vagy júliusban, bár igen rossz arányban jár sikerrel a művelet. A fás hajtásokról levágott dugványokat ültessük tápanyagban gazdag, jó vízátersztő-képességű földbe és műanyagzacskóval takarjuk le őket. Ha nyár végére kialakul a gyökérzet, a dugváynokat télire jól csomagoljuk be. Tavsszal még cserépben maradhatnak, csak később ültessük ki a szabadba.
Bujtatás
Bujtatással nagyobb sikerrel szaporítható. Olvasónknak a klematisz kora tavaszi szaporítása vált be, amiről az alábbi képre kattintva olvashatsz részletesen.
Klematisz kártevői, betegségei
Az iszalag a kártevőkkel és a betegségekkel szemben jól ellenáll. A Phoma clematidina nevű gomba a növények szárait támadja meg, és emiatt egész ágak száradnak el.
Ha az egész növény vagy valamelyik rézse elhervad, az a nagy virágú fajtáknál gyakran előforduló hervadási betegségre utal, melynek oka egy gombafajta. Vágjuk vissza az elfonnyadt hajtásokat egészen az élő részig, és a fágási felületet kenjük be fabalzsammal. Az újonnan megjelenő hjatásokat permetezzük be minden második héten réztartalmú szerrel míg a betegség utolsó tünetei is elmúlnak.
A kevés virág a kisvirágú fajtáknál fordul elő, ha a növény túl sűrű. Ritkítsuk meg a hajtásokat. Egy részüket vezessük el és bújtatással szaporítsuk.
