Törpe lobélia (Lobelia erinus) gondozása, virágoztatása

A törpe lobélia (Lobelia erinus) kék vagy fehér apró virágaival igen kedvelt kis egynyári virág. Magjait saját magunk is vethetjük tavasszal, de viszonylag olcsón meg is vásárolhatjuk a friss palántákat. Gyorsan nő, de nem olyan igénytelen és strapabíró, mint például a muskátli. A lobélia gondozása csak akkor lesz sikeres, ha maximálisan figyelembe vesszük fény- és vízigényét. 

lobélia

Lobélia (Lobelia erinus) származása, jellemzése

Gondolhatnánk, hogy rövid életük miatt az egynyári növények gondozása egy kaptafára megy. De ez közel sincs így. Csakis akkor maradnak szépek, virágoznak dúsan a többi növényhez hasonlóan az egynyáriak is, ha az igényeiknek megfelelő körülményeket biztosítunk számukra.

Származása

A törpe lobélia (Lobelia erinus) Dél-Afrikából származik, a harangvirágfélék (Campanulaceae) családjába tartozik. Növény nemzetsége 415 fajt foglal magában. A nemzetséget 1753-ban írta le hivatalosan Carl Linnae, és Matthias de Lobel (1538–1616) flamand botanikusról nevezték el. 

Elterjedése elsősorban a trópusi és a meleg mérsékelt égövi régiókban jellemző. Néhány faj a hűvösebb, mérsékelt égövi vidékeken él.

Jellemzése

Ismertetőjegyei: egynyáriként termesztett évelő. Egyszerű, váltakozó levelei és kétajkú csőszerű virágai vannak, mindegyiknek öt lebenye van. A felső két lebeny felálló, míg az alsó három lebeny legyezős lehet. A virágzás gyakran bőséges, a virágszín pedig intenzív, ezért olyan népszerű növény az egész világon.

Virágok: sok kék tónusú, ibolyaszínű, rózsaszín és fehér, fajtája van, részben fehér szemmel, sűrű apró virágai 1-1,5 cm átmérőjűek

Virágzási idő: májustól októberig virágzik, közben az első virágzás után, júliusban egy kis pihenőre vonul, ha ekkor alaposan visszametszük, akkor segíthetjük az újravirágzását.

Fogyaszthatóság, mérgezőség: nem fogyasztható, egyes fajai mérgezőek, mások nem. A nemzetség számos tagjának belső használata veszélyes lehet az arra érzékeny személyekre, főleg a gyermekekre. a terhes nőkre és a szívbetegségben szenvedőkre. A túlzott használata émelygést és hányást okoz.

Magasság: 10 – 20 cm

Habitus: bokros, felálló, párna alakú vagy csüngő változatai létezenek, hajtásai az 50 cm hosszúságot is elérhetik.

Cserépben nevelhető-e: igen, elsősorban cserépben vagy viráglábában tartjuk, de földje hamar kiszárad, így gyakori öntözést igényel.

Lobélia gondozása

A lobélia napsütéses vagy félárnyékos helyet igényel. Rendszeresen öntözzük, kéthetente alacsony hatóanyag-tartalmú tápot adjunk neki. Elvirágzás után, többnyire júliusban vágjuk vissza az egyharmadára. Ne féljünk ezt megtenni, a metszéssel biztosíthatjuk, hogy újra erőrekapjon és ismét virágba boruljon.

Lobélia szaporítása

Szaporítása magvetéssel történhet. Januártól márciusig szórhatjuk el a magjait. Fényre csírózó növény, ezért nem szabad mélyen a talajba vetni a magukat. Csupán nyomjuk rá a talaj tetejére az apró magokat vagy legfeljebb vékonyan takarjuk be földdel. A csírázási hőmérséklete 18 °C. Ha kibújtak és kicsit megerősödtek a növények, jöhet a tűzdelés. Tűzdelésnél több kis növénykét tegyünk egymás mellé a cserépbe.

Olvasónk fázis fotókon is megmutatta, hogy lesz sikeres a lobélia vetése és hogy lesznek dúsan virágzó növényei évről évre.

Lobélia vetése lépésről lépésre – olvasói tanácsok

Felhasználása

A lobélia csak dísznövényként használható. Egyéb növényekkel, pl. tátika összeültetve nagyon jó hangulatot ad.

Nézd meg ezeket is!

You may also like...

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

16 − tizenhat =