Japánbirs (Chaenomeles japonica), a csodálatos díszcserje
A japánbirs (Chaenomeles japonica) egy csodálatos növény: tavasszal díszcserje, ősszel vitaminbomba. Kikeletkor virágzó cserjeként szépségével, ősszel pedig vitamindús gyümölcseivel ajándékozza meg a kerttulajdonosokat. Bár kevesen tudják, de a japánbirs termése ehető. A kissé fanyar gyümölcsből nagyon finom lekvár, befőtt vagy birsalmasajt készíthető.
Japánbirs jellemzői és gondozása
A japánbirs (Chaenomeles japonica) nem meglepő módon Japánból származik. A 1,2–1,5 méter magasra megnövő cserje ágrendszere széles, sűrű, ezért sövénynövényként is használhatjuk. Bár arra azért számítsunk, hogy lombhullató, ezért csak az év felében alkalmas takarásra.
Levelei sötétzöldek, fényesek. Sötét rózsaszín vagy narancsvörös, illatos virágait kora tavasszal hozza.
Nagyon igénytelen növény, kártevői sem ismertek.
Nagyon jól formálható. Metszésre az elvirágzás, méginkább a gyümölcsök beérése utáni időszak a legalkalmasabb. Ha szeretnénk a gyümölcsöket leszüretelni, akkor mindenképp az őszi időszakot válasszuk a formázásra. Az ágakat egyharmadukra érdemes visszavágni. Nem kell sajnálni, gyorsan nő és lombosodik.
Az idősebb növényeken tüskék is megjelennek.
Hajtásgyökerekről és magról is egyszerűen szaporítható.
Japánbirs termésének felhasználása
Ősszel érnek be 5-10 átmérőjű sárgás zöld gyümölcsei, amelyek nem hogy nem mérgezőek, de feldolgozva ízletesek és különösen ajánlottak fogyasztásra. A terméseket egészen a fagyokig szedhetjük és épp úgy fogyaszthatjuk, mint a birsalmát vagy a birskörtét.
Egyaránt gazdag C, A, B1, B2, E-vitaminban. A hideg téli napokon a B1-vitamin elűzi a borús, rosszabb hangulatot.
A kemény, fanyar gyümölcs nyers fogyasztásra nem alkalmas, de főzve igen kellemes zamatú kompót, befőtt, lekvár vagy birsalmasajt készíthető belőle. Az íze sokkal fanyarabb, mint a birsalmáé, ezért bármit is készítünk belőle sokkal több cukrot kell hozzáadni.
Szívből ajánlom mindenkinek, hogy ültessen a kertjébe japánbirset és hasznosítja a terméseit is!
