Termesszünk gyümölcsöket a kertben!
Egy zöldellő kert szemet gyönyörködtető látvány, a nyugalom szigete. A csöppnyi kis oázis ugyanakkor finomságokkal is szolgálhat. Ugyan egész évben vásárolhatunk különféle zöldségeket, gyümölcsöket, ám a saját kertünkben, saját verejtékes munkánkkal megtermelt, napsugártól zamatos gyümölcsnek nincs párja. Miért ne lennének gyümölcsök a kertben? Mutatom, hogy válassz gyümölcsöket a kertbe.
Gyümölcsök a kertben
A dézsában nevelhető gyümölcsök után nézzük, milyen gyümölcsöket nevelhetünk a kertben.
Régen nem létezett kert gyümölcsfa nélkül. Aztán valahogy kimentek a divatból, dísznövények foglalták el helyüket. Az utóbbi években egy kicsit változott a helyzet és ismét kezdenek visszaszivárogni a kertekbe a gyümölcsfák.
A gyümölcstermő növények kertünk ékévé válhatnak. Tavasszal, a virágzás idején is igen látványosak, nyári lombkoronájuk hűse pótolhatatlan, terméseik pedig fontos ásványi anyag és vitamin források. Egy szőlőfürtöktől roskadozó szőlőlugas, térelválasztóként használt szeder vagy málna bokor, illatozó virágos bodzabokor mind üde látványt nyújtanak.
A gyümölcsfák, bokrok ugyan egy kicsivel több babusgatást igényelnek a dísznövényeknél, de cserébe ízletes terméssel hálálják meg a gondoskodásunkat.
Bogyós gyümölcsök a kertben
Legnagyobb vitamin tartalommal a bogyós gyümölcsök bírnak. Minél nagyobb egy növény színanyag tartalma, annál sötétebb és annál értékesebb. A leggyakoribb bogyósok a szamóca azaz eper, a málna, a szeder, a ribiszkék, a köszméte (egres) , a josta (a köszméte és a fekete ribiszke keresztezéséből), a kökény, a csipkebogyó, az áfonya, a bodza, a húsos som és a homoktövis.
A bogyós gyümölcsök C vitaminban gazdagok, antioxidáns hatásúak. A gyümölcsben lévő szerves savak frissítenek, az ásványi anyagok közül például a foszfor élénkít. Hosszú autó úton beiktatott pihenőnél érdemes egy-egy almát elfogyasztani, mert magas foszfor tartalma hamar felszívódik és élénkítő hatása azonnal érződik.
A legsokoldalúbb és legrégebb óta használt gyógynövény a homoktövis. Főleg a belőle készült olaj kiváló ellenszere a fekélyes megbetegedéseknek. A bogyós gyümölcsök frissen, fagyasztva, befőttként, lekvárként vagy öntetként feldolgozva is kiválóak.
Gyümölcsválasztás praktikái
A ribiszkét, a jostát, az egrest legjobb ősszel ültetni, míg a málna és a szeder esetében a tavaszi telepítés ajánlott. A bogyósok meleg igényesek, ezért szél és fagy védett, napos helyre ültessük őket. Az áfonya savanyú talajt igényel, ezt feltétlenül tartsuk szem előtt. A bogyósok nem igényelnek túl nagy metszést, általánosságban elmondható, hogy a 2-3 évnél öregebb ágakat le kell vágni. Mindegyik fajtára más-más szabály vonatkozik, ezért metszés előtt érdemes kertészeti szakkönyvekből tájékozódni. A málna esetében például a letermett ágakat ősszel le kell vágni, az őszig hajtott fiatal hajtásokon lesznek a következő évi termések.
A gyümölcsválasztásnál vegyük figyelembe a kert adottságait, talajviszonyait. Nézzünk szét a szomszédos kertekben. Olyan gyümölcsfát válasszunk, ami jól érzi magát a környéken. A beporzás is biztosabb lesz, ha van a közelben hasonló fa. Vegyük számításba a fa végső méretét, lesz-e elég hely számára. Számísunk rá, hogy a fa nemcsak felfelé fog nőni, terebélyesedik is. Például egy 6 méter magasra növő fának 9 m-es átmérőjű környi területre van szüksége.
Javaslom, először az egyszerűbben termeszthető bogyós gyümölcsöket telepítsd a kertbe, és ha kitapasztaltad gondozásukat, ráéreztél a saját termesztésű gyümölcs ízére, nyugodtan vágj bele nagyobb feladatokba, a gyümölcsfákba is.
A hangulatos tiroli településeken a muskátlizuhatagok mellett a kiterített és falra felfuttatott gyümölcsfákra szoktak leginkább rácsodálkozni a magyar turisták. A jó példa ragadós, így már hazánkban is egyre népszerűbb a kordonos gyümölcsfa nevelés. A futtatórácson nevelt fák helytakarékosak, mutatósak és ráadásul igen bőségesen teremnek.
