Kerti százszorszép (Bellis perennis) jellemzése, magvetése, gondozása
A kerti százszorszép vagy vadszázszorszép (Bellis perennis), népies nevén a libavirág a tavasz egyik kedvelt kis virága, már márciustól virágzik a réteken, az út mentén. A százszorszép gondozása kicsit eltér a kerti növények többségének ápolásától. A legtöbb lágyszárú növény évelő, azaz a szabadban áttelel, vagy egynyári, tehát tavasszal vetjük, és általában őszig virágzik. Az árvácskához hasonlóan a kerti százszorszép egyes fajtái is kétnyáriak, azaz egyik évben vetjük, a másikban virágzik.
Kerti százszorszép származása
A kerti százszorszép (Bellis perennis) a fészkesek (Asteraceae) családjába tartozik, Európában és Kis-Ázsiában őshonos. A rétek, mezők, parkok, kertek kiöregedő gyepjének gyakori virága. A félárnyékos vagy napsütéses helyeket, a kövér, agyagos talajt kedveli. Az őshonos flórából legrégebben betelepült kerti virágok egyike.
Latin neve a szépségre utal, a Bello latinul szépet jelent, magyarul is a szép előtagot kapta a csöpp virág.
Százszor szép további nevei
Egyéb elnevezései a wikipédia szeint: „Vörös Éva művében a növény alábbi magyar elnevezéseit gyűjtötte össze: apró pere, boglár, boglárka, bojtika, bojtocska, csibevirág, földi pere, gombostűvirág, gyopár, kicsinynadályvirág, kisebbiknadály, kisnadályfű, nadály, ősziboglár, pászkamorzsa, péra, pere, perevirág, pipifű, pityerfű, rózsa, murvairózsa, murvai rózsácska, szikrairózsa, szikrai rózsácska, szikrázó rózsácska, rukerc, százforint, százszorszépvirág, százszorszéprukerc, sztokrásza, tavaszhozófű, tavaszifű, vadszázszorszép. Egyes helyeken gombocska a neve.
A franciák húsvétkának hívják, a német „libavirág” arra utal, hogy gyakran nyílik a libalegelőkön. Angol neve („a nappal szeme”) arra utal, hogy sugárvirágai estére becsukódnak.”
Százszorszép fajták
A százszorszép a közönséges, vadon növő libavirágnak, azaz egy gyomnövénynek a leszármazottja. A növénynemesítők azonban behatóan foglalkoztak a virágméret és a formai sokszínűség javításával. Az eredmény egy megkapóan szép virágos növény nagy, részben telet virágokkal, melynek színe a fehértől a rózsaszínen át egészen a vörösig terjed.
A nagy és feltűnő virágkosárral rendelkező példányok kétéves nyári virágként termeszthetők.
A számos nemesítés csoportokban kapható rózsaszínű, piros, fehér vagy keverék színekben.
A „Tasso” fajtához nagy és sűrű, pomponszerű fészekvirágzattal rendelkező összetett virágok tartoznak. Mutatós telt és sok virágú fajták a „Pomponett” és a „Szőnyeg”.
Legszebbnek a ‘Purpurmantel’ elnevezésű évelő fajtát tartják, amely telt, sötétvörö virágokat hoz. Steril, ezért csak tőosztással szaporítható.
Magról szaporítható viszont a nagy fehér és vörös virágú ‘Beate’, a fehér, rózsaszín vagy vörös virágokat adó „Buttons’, a különböző színekben pompázó, telt „Pomponette’, valamint a vörös vagy fehérszínű, tű formájú sziromlevelekből álló ‘Ruby’.
Százszorszép jellemzése
Ismertetőjegyei: lágyszárú évelő növény, de kétnyári növény virágágyi növényként termesztik, azaz az egyik évben vetjük, a másik évben nyílik.
Virágok: többnyire fehér, rózsaszín, a csöves virágok sárgák, általában telt virágú, pompon vagy fejecskeszerű virágzatot alkotó fajtáit ültetjük.
Fészekvirágzata a fényre nyílik, amint elmegy a nap, összecsuklik.
Fogyaszthatóság, mérgezőség: nem mérgező, fiatal leveleit salátákhoz adhatjuk.
Magasság: 15 – 40 cm
Habitus: tőrózsás, alacsony, telepeket alkotó növény. Kompakt tölevélrózsa jellemzi, a virágok a levéltelen virágzati száron nőnek.
Cserépben nevelhető-e: igen, többnyire cserépben tartjuk, bár a hagyományos kerti százszorszépet gyakran látunk a fűben, magját ugyani gyakran keverik a fűmag közé. Dísznövényként termesztett változatait inkább cserépben tartjuk, ezek szirmai tömöttebbek, színük fehér, vörös, lila is lehet.
Virágzási idő: májustól júniusig, de a kertészetekben nevelt növényeket már februártól árulják.
A százszorszép napjainkban újra divatos, köszönhetően a gyönyörű új fajtáknak. Kora tavasszal ragyogó látvány, amint a fűben virágzik.
Kerti százszorszép gondozása
A szászszorszép napos, félárnyékos helyet igényel, itt szépen virágzik. A hőmérsékletre kevésbé igényes.
A szárazságot nehezen viseli, meleg napokon rendszeresen öntözzük. Egyéb időszakban mérsékelt öntözést kíván. A cserepben tartott százszorszépnek kéthetente adjunk tápanyag utánpótlást. A kertbe ültetett példányoknál erre nincs szükség.
A tápdús, jó vízátersztő talajt kedveli. Az elnyílt virágzatokat rendszeresen távolítsuk el.
Átültetése, metszése
Az előnevelt példányokat augusztusban vagy szeptemberben ültetjük. Télen egy kis fenyőrőzsével óvhatjuk. Az is jó megoldás, ha először cserepekbe ültetjük és tavaszig világos és hűvös helyen teleltetjük.
A kerti százszorszép az évszaktól függetlenül bármikor átültethető anélkül, hogy kárt szenvedne. Tápanagyban gazdag, nedves földet igényel.
Nyesni, metszeni, visszavágni nem kell.
Százszorszép teleltetése
A nagy virágú fajták nem egészen télállók. Őszi beültetéskor a szabadban is teleltethetjük, de a fiatal növényeket takarni kell, vagy a ládát a ház egy hűvös, világos helyére állítani. Belső térben világos és hűvös helyen is átteleltethető. Ha azt szeretnénk, hogy korán virágozzon, teljesen fagymentes teleltetésről kell gondoskodni. Ha februárban a hőmréséklet magasabb 6 – 8 °C-nál, az április, májusban nyíló virágok nem lesznek szépek.
Százszorszép szaporítása, magvetése
Egyes fajtái „sterilek”, magról nem szaporíthatók, csak tőosztással. Az évelő fajtákat tőosztással is szaporíthatjuk augusztusban. Az így szaporított növényeket tálakba, virágládákba is ültethetjük. A növényeket kétévente ki kell cserélni, mert az idő múlásávala virágok kisebbek lesznek, és veszítenek teltségükből.
A legtöbb nagy virágú nemesített fajt magvetéssel szaporítjuk. A magokat egész évben vásárolhatunk, vetésre a nyár közepe az ideális. A magokat június, július hónapban vessük a föld felszínére, csak vékony homokréteggel fedjük be, mert fényre csírázik. A földet tartsuk nedvesen, félárnyákos, 18 – 20 °C helyre helyezzük. 6 – 8 nap múlva kelnek ki a magok. A kis növénykék 3 – 4 hét alatt nőnek meg akkorára, hogy egyesével szétültethetjük cserépbe (=pikírozás).
Kártevői, betegségei
A levélfoltosság gombás megbetegedés, mely kerek vagy szabálytalan formájú, barna vagy fehér foltokat okoz a leveleken. A foltok széle gyakran vörös.
A rovarok keserűanyag-tartalma miatt kerülik, a burgonyát is fogyasztó gumórontó fonálféreg (Ditylenchus destructor) azonban károsíthatja.
Előfordul, hogy apró legyek járatokat rágnak a levélen kerszetül. Jelenlétüket a levélzöldjén látható világos csíkok mutatják. Rovarirtószer hatásos ellenük.
Százszorszép felhasználása
Többnyire dísznövényként használjuk. Igen alkalmas növényedények, így tálak, erkélyládák, cserepek díszítésére. Ágyásként vagy balkonvirágként önmagában is mutatós, de nagyon jól mutat egyéb kora tavaszi virágokkal, tavaszi hagymásokkal összeültetve is. Lenyűgöző látványt nyújt kék jácinttal, nárcisszal, nefelejccsel, illetve árvácskával.
Az egyszerű, fehérszirmú és sárga közepű változatának magjátt gyakran keverik fűmag közé. Kikelve szép virágos fűszőnyeget kapunk, amit a méhek is szívesen látogatnak. Magáről is szaporodik, évek alatt egyre több lesze belőle.
Az orvostudomány nem használja. Homeopátiában virágát vagy virágos hajtását használják fel.a rándulások, zúzódások, megerőltetett izmok, bőrbetegségek kezelésére alkalmazzák.
Fiatal leveleit salátákhoz adva az anyagcserét serkenthetik.
Bimbóit sós vízben áztatva, majd tárkonyecettel felöntve a kapribogyó pótlására is felhasználható.
