Kaktuszok, az igénytelen szépségek
A távoli földrészek kietlen sivatagjainak, félsivatagjainak, prérijeinek varázslatos növényei a kaktuszok a leghálásabb szobanövényeink. Igazi szépségüket a rövid életű, de annál szebb, színes virágaik és töviseik adják. Rengeteg fajtájuk létezik, többségük nem télálló. Pár apró gondozási tanácsot betartva és a túlöntözést elkerülve évekig gyönyörködhetünk bennük.
Kaktuszok, az igénytelen szépségek
Nagyságukat, formájukat tekintve a kaktuszok hihetetlenül változatosak: vannak oszloposak, gömbök, óriások és törpék. Őshazájukban nemcsak dísznövények, az embert is szolgálják. Közép- és Dél-Amerika lakosainak élő kerítései, a testükben felhalmozott víz szomjoltó a sivatag vándorainak, gyümölcseik pedig üdítő csemegék.
A kaktuszok tövisekkel védik magukat a környezetük káros hatásaitól. Más, igénytelen társaikkal együtt élnek a természetben, amelyekre szintén a vizet tároló levelek és szúrós megjelenés a jellemző. Ilyen növény az agávé is, melyet hazánkban sokan alkoholos párlatáról, a tequiláról ismernek.
Van szúrósabb és kevésbé szúrós változatai. Bár a neve alapján azt gondolnánk, a kavicskaktusz valójában nem a kaktuszok családjába tartozik. Az igen kedvelt karácsonyi és húsvéti kaktusznak nincsenek szúrós tüskéi.
Helyigény
A kaktuszok igen fényigényesek, ablakpárkányra vagy ablak közelébe helyezd őket, hogy napi 4-5 óra napsütést élvezhessenek. Nehezen tűrik a helyváltoztatást, de nyáron mindenképp a szabadban a helyük, nem pedig a szobában. A télálló fajtákat egész évben a szabadban hagyhatjuk, a többségüket azonban a hideg időszakban fagymentes helyen kell tartani.
Májusban, a fagyok elmúltával kerülhetnek ki a szabadba. Lehetőleg fedett helyet keress a számukra, mert a sok esőt nem viselik el.
Öntözés
Nem véletlenül tartják a lusta emberek virágának, hetekig is elvannak öntözés nélkül, hisz a tövisekben képesek tárolni a vizet. A növekedési időszakban, májusban és júniusban, valamint szeptemberben és októberben azonban sok nedvességet igényelnek. Szintén örülnek a víznek a nyári forróságban és a virágzás idején. Legjobb, ha nem a földet öntözöd, hanem fentről locsolod, hogy a töviseket is érje a víz.
Télen nagyon kevés vizet igényelnek. Biztos jele, hogy már öntözheted, ha a zöld színe „fakul” és már ráncosodik.
Téli gondozás
Télen az 5-15 fokos hőmérséklet a legideálisabb nekik, a pihenő időszakban még kevesebb öntözést igényelnek. Csak akkor locsoljuk, ha már teljesen kiszáradt a föld, de akkor is csak módjával, fele annyit, mint gondolnánk. Az idősebb példányoknál akár teljesen el is maradhat a pihenő időszaki öntözés.
Átültetés
Szerencsére túl gyakran nem kell átültetni. Ha mégis szükség van rá, akkor érdemes erős kesztyűt használni vagy többrétegű újságpapírral fogni a növényt. Semmiképp ne általános virágföldet használj, durva szemcsés homokkal kevert lombföld a legideálisabb, de kapható direkt kaktuszföld is.
Szaporítás
A magról vetés elég körülményes. Az oldalsarjak viszont könnyen leválaszthatók, ehhez ideális időszak a nyár, mert a kis sarjaknak melegre és napfényre van szükségük a gyökerezéshez. A leválasztott sarjakat pár napig pihentesd, hogy a seb begyógyuljon és csak ezután ültesd be, nem túl mélyen homokba.
Látható hát, hogy a kaktuszok minimális törődést igényelnek, és csodás virágokkal hálálják meg a gondoskodást.
