Füge, az ellenálló és dekoratív mediterrán szépség

A füge azon kevés mediterrán növény közé tartozik, amik a mi keményebb teleinket is átvészelik és nálunk is képesek beérlelni gyümölcseiket. 

Származása: A füge (Ficus carica) eredeti hazája Délnyugat-Ázsia, Szíria, Izrael, de ősrégi idők óta termelik Észak-Afrikában és Dél-Európában is. Már a Bibliában is olvashatunk róla, az Ószövetség a gabona, az olajbogyó és a szőlő mellett az “ígéret földjének” legfőbb kincsei közé sorolja.

A római történelem is említést tesz róla: Róma későbbi alapítói, Romulus és Remus gyermekként egy fügefa árnyékában szopták a farkasanya tejét. A kis helyen elférő, tápláló és nem romló szárított füge a római katonák fontos tápláléka volt.

Hazánkba a 14. században jutott el.

Az eperfa félék családjába (Moraceae) tartozik, de közeli rokona a fikusznak és a gumifának is.

Fogyaszthatóság, mérgezőség: a hazánk beérő fajták megtermékenyítés nélkül, mag nélküli gyümölcsöket érlelnek, az érett gyümölcsök zamatosak, nyersen vagy feldolgozva fogyaszthatók

Magasság: 1-2,5 m

Cserépben nevelhető-e: igen, kerti vagy balkonnövény, dézsában nevelve célszerű teleltetni

Virágzási idő: májustól szeptemberig

Hely: napos, meleg, szélvédett

Öntözés: vízigényes

Virágok: jellegtelen, diónyi bimbóhoz hasonló serleg virágzat, amiből kedvező körülmények között tavasszal vagy nyár végén fejlődnek ki a gyümölcsök

Habitus: bokorszerű vagy alacsony törzsű fa széles, szétterülő, laza koronával, nagy, taréjos, bőrnemű levelei vannak,

Ültetés: ősszel vagy tavasszal meleg, napsütötte, szélvédett helyre, pl. délre néző falak elé célszerű ültetni

Ápolás: nyáron rendszeresen öntözzük, augusztusig hetente tápoldatozzuk, ősszel vissza is metszhetjük. Kártevője és betegsége nincs, tehát rendszeres növényvédelemre nem szorul.

Teleltetés: a kertbe takarással védhetjük,  15 °C-nál nagyobb hidegben ágai a földig lefagynak, de tavasszal újra kihajtanak, elpusztíthatatlanok. Lefagyás után azonban csak három év múlva terem újra.

A dézsás növényeket világos, 2-8 fokos helyen célszerű tartani, de szükség esetén sötétben is megmarad. Az enyhe fagyokat dézsában is károsodás nélkül elviseli, így általában november végéig kint maradhat és áprilisban már kitehetjük a szabadba.

Szaporítás: fejdugványozással (hajtáscsúcsok ledugásával) tavasszal vagy nyáron szaporítható

Felhasználás: leanderrel, rozmaringgal és levendulával ültetve egy csoportba csodás mediterrán kertet alakíthatunk ki. Szépen mutat fehér falak előtt.

A júliusban, majd ősszel beérő zamatos, 5-8 cm átmérőjű, zöld, barnás vagy lila, belül pirosas gyümölcsök nyersen vagy feldolgozva fogyasztható. Nagyon gazdag béta-karotinban, A-,C-,E-, és K-vitaminban, kalciumban és más ásványi anyagokban.

Jótékony hatásai: rákellenes, vírusölő, vérnyomás szabályozó, koleszterin csökkentő, hasmenést okozó, memóriaserkentő, bőrszépítő, kitűnő kálcium forrás, segít leküzdeni a depressziót, rostban gazdag és kalóriaszegény, így fogyókúrákban is használható.

A nálunk beérő fajta aszalásra nem alkalmas.

A teljesen beérett fügéből befőtt, lekvár, bor vagy pálinka is készülhet. Az olaszok kávét is készítenek belőle és az aszalás is igen népszerű tartósítási forma.

A zöld, be nem ért fügéből is kitűnő befőtt készíthető.