Szagos hunyor (Helleborus foetidus) gondozása
A szagos hunyor (Helleborus foetidus) vagy ahogy még nevezik, a büdös hunyor kedvessége és szépsége miatt csodás éke lehet a kertünknek. Nézzük, miből áll a szagos hunyor gondozása!
Szagos hunyor gondozása és jellemzése
A fekete hunyor (Helleborus niger) és a keleti hunyor hibridek (H. x Hybridus) mellett szinte eltűnik a szagos hunyor (Helleborus foetidus), pedig szépsége, visszafogottsága, könnyen kezelhetősége megérdemli, hogy helyet szorítsunk számukra a kertünkben.
Ez az Európában őshonos hunyor érdekessége, hogy csészelevelekből álló virága sosem nyílik ki teljesen. Virágzása időjárástól függő. Sokszor már december elején kialakulnak a virágok, szelíden díszítenek a növényen, melyek igazából február, márciusban a legszebbek.
Egészen áprilisig megőrzi szépségét. Bókoló zöld csészelevelei igen mutatósak, melyek pereme bíbor színezetű is lehet.
Méhek nagy kedvence ebben a pollenszegény időszakban.
Természethű kertekbe ajánlott igazából, ahol hagyjuk, hogy kedvükre szaporodjanak.
A növény minden része mérgező!
Napos, félárnyékos, árnyékos helyet kedvel. De tény, hogy a napos helyen szebb és több a virága!
Ideális helye van a bokrok, cserjék alatti szűrt árnyékban, a környező fákról lehullott lombot hagyjuk ott mulcsnak, a talaj rendszeres fellázítása nem tanácsos, nem szereti, ha a gyökerét bolygatják. Ezért van az, hogy ha elültettük, akkor már ne háborgassuk! Lassan nő, szeret zavartalanul a helyén maradni.
A szagos hunyor leggyakroribb betegsége a gombás eredetű levélfoltosság.
Nagyon köszönjük Sinka Erikának a leírást és a fotókat!
