Csarab (Calluna vulgaris) jellemzése, gondozása
A csarab (Calluna vulgaris) az egyik legkedveltebb, a kertészetekben ősszel megjelenő növény. Virágos-leveles hajtásait gyógynövényként gyűjtik, régen sepréshez is használták, innen ered a serpűvirág elnevezése. Az apró lila virágokkal díszítő hangaféle gondozása nem túl bonyolult, ennek ellenére kevés embernek sikerül egyik évről a másikra megtartani. Tanácsaimmal neked most sikerülhet.
Csarab (Calluna vulgaris) származása
A csarab (Calluna vulgaris) vagy másik nevén seprűvirág az erikafélék (Ericaceae) családjába tartozik, Európa és Kis-Ázsia a hazája. Észak- és Nyugat-Európa csapadékos atlanti tájain szélesen elterjedt évelő törpecserje.
Norvégia egyik nemzeti virága. Skóciában a szerncse jelképének tartják, gyakran kötik menyasszonyi csokrokba is.
Eredetileg tehát a hideg égöv mészben szegény, nedves talajain otthonos, szereti a zord vidékeket.
Magyarországon főleg a Nyugat-Dunántúlon, valamint a Bakonyalján és a Balaton-felvidéken élnek jelentős állományai, de északkeleten is előfordul (Gömör–Tornai-karsztvidék, Zempléni-hegység). A mi éghajlatunkon július-augusztusban virít. Ilyenkor valóságos virágszőnyegként terül szét a talajon..
A nemzetség tudományos neve a „söpörni” jelentésű görög igéből ered, mivel régen a növényt seprűkészítésre használták. Innen van a magyar seprő- vagy seprűvirág elnevezés is.
További népies nevei: seprűvirág, télizöld, vadciprus, angyalmetélt néven is emlegeti.
Csarab jellemzése
Ismertetőjegyei: örökzöld törpe cserje
Gyakran összekeverik a kertészetekben szintén ősszel megjelenő, hasonló kinézetű vékony erikával vagy az alpesi erikával. Mindhárom kedvelt őszi növény ugyanabba a növénycsaládba tartozik, de megjelenésük, virágaik és némiképp a gondozásuk és eltérő.
A hanga könnyen feismerhető tűszerű levélzetéről és nagyobb, gömbölydedebb virágairól. Az alábbi cikk segíthet egyértelműen azonosítani, hogy melyik erikafélével van dolgunk.
Virágok: apró, rózsaszín, fehér, piros, ibolya, érezhető illat nélkül. A virágok színét nem a szirom-, hanem a csészelevelek adják. A bimbójukkal díszítő fajták nem nyitják ki teljesen virágaikat, így télen is „virágozhatnak”. 2 mm-es, négyszögletű toktermése tele van maggal. Nagyon jó méhlegelő, a növény nektárdús virágai adják a hangaméz alapanyagát.
A virágok a tél beálltával úgy száradnak meg a fás száron, hogy télen is színesek maradnak.
Fogyaszthatóság, mérgezőség: nem fogyasztható, nem mérgező
Magasság: 20 – 50 cm
Habitus: felálló, illetve elterülő, örökzöld. Szőnyegszerűen terül el a mészben szegény, kilúgozott, kavicsos vagy lápos talajon. Elágazó szárának kis ágai fölfelé nyúlnak, levelei szorosan egymáshoz simulnak.
Cserépben nevelhető-e: igen, de földje hamar kiszárad, így gyakori öntözést igényel, a téli fagymentes napokon is mindenképp adjunk neki vizet, mert ekkor is kívánja a nedvességet.
Virágzási idő: júniustól decemberig
Termése: Alig kétmilliméteres négyszögletű termése tele van maggal.
Csarab gondozása
Napos, illetve félárnyékos helyet igényel. Savanyú földet igényel, ezért legjobb homokkal elkevert rododendronföldbe ültetni. Öntözéshez esővizet vagy ecettel lágyított vizet használjunk, ellenkező esetben hamar kipusztul.
A túlöntözést, a pangó vizet és a kiszáradást sem bírja, túl nedves környezetben könnyen megtámadják a gombabetegségek.
Ültetése
Nyáron vagy ősz elején ültethetjük. Alkalmi kiültetésekhez 10-20 cm-es, tartós kiültetéshez 25-40 cm-es tőtávolságra ültessük. Az őszi kiültetést érdemes mielőbb megejteni, amikor még magas a nappali hőmérséklet.
Csarab teleltetése
A szabadban teleltethető, csak erősebb fagy – minusz 15 oC-nál hidegebb – esetén szükséges takarni falevéllel, komposzttal vagy szalmával. Különösen a fiatal növényeket szükséges óvni a hidegtől. Cserépben tartva érdemes a fagymentes téli napokon öntözni és takarással óvni a fagyoktól.
Csarab metszése
Metszésére tavasszal, árcius végén, április elején kerülhet sor, ekkor kb. 1/3-ra vágjuk vissza.
Csarab szaporítása
Szaporítása dugványról augusztusban vagy szeptemberben történhet.
A kereskedelmi forgalomban kapható hibrideken nem mindig fejlődnek csíraképes magok. Ha mégis, akkor tartsuk szem előtt, hogy természetes élőhelyén fagy éri a magot, mielőtt kicsírázna.
Felhasználása
A csarab nemcsak szép, hanem hasznos is. A szabadban nőve táplálékot biztosít számos állatnak, például a birkáknak és a fajdoknak.
Alapanyagot szolgáltat a zsúpfedéshez, kosárfonáshoz. Hajtásvégéből sárga festék nyerhető. Mindemellett sokoldalú gyógynövény.
Leggyakrabban dísznövényként használjuk, legszebben tavaszi vagy őszi beültetésekben mutat. Norvégia nemzeti virága. Skóciában fehér színű változatát a menyasszonyi csokrokba kötik, mint a jó szerencse jelképét.
Megszárított, virágzó hajtásahónapokig eltartható szép dísz, értékes szárazkötészeti alapanyag.
Csarab, mint gyógynövény
Virágos-leveles hajtásait gyógynövényként gyűjtik (Callunae herba, syn. Ericae herba), amelybe nem kerülhet alsó, fásodott növényi rész. Hatóanyagai flavonoidok, katechin cserzőanyagok, fenolkarbonsavak, illetve 0,3–0,9% arbutint, hasadási termékként hidrokinont, egy alkaloidát, flavonglikozidát, enzimet, fumársavat, szaponint, keményítőt, gumit, gyantát, eirkolint, zsírt, nyálkát és nyomokban illóolajat is tartalmaz.
A csarab forrázatát vizelethajtó, vizeletfertőtlenítő hatása miatt vese- és hólyagproblémákra, húgyúti gyulladásokra, összehúzó hatása miatt pedig bélhurut esetén alkalmazzák. Vértisztító, izzasztó, lázcsillapító, nyugtató és erősítő hatása is van.
Teája önmagában fanyar ízű, ezért kellemesebb aromájú gyógynövényeket tartalmazó keverékekben használják fel. Más növényekkel keverve méregtelenítésre is alkalmas.
Köszvényes fájdalmakra borogatásként használják, a cukorbetegek teájánek egyik alkotórésze.
Semmilyen káros hatása nem ismert, még huzamosabb alkalmazása sem okoz semmiféle mellékhatást.
Fürdővízhez adva reumás panaszokat is enyhít, továbbá különféle kenőcsök alapanyaga lehet. A homeopátia hólyagproblémákra és reumára alkalmazza.
Méz formjában a tányérunkra is kerülhet.
