Tarlórépa – Az elfeledett gyökérzöldség

A tarlórépa (Brassica rapa subsp. rapa) vagy másnéven kerekrépa egy régi, ám sokak számára kevésbé ismert gyökérzöldség, amelyet már évszázadok óta termesztenek és fogyasztanak. Ez a káposztafélék családjába tartozó növény nemcsak takarmányként, hanem emberi fogyasztásra is kiválóan alkalmas, és számos értékes tápanyagot tartalmaz. A tarlórépa tehát telis-tele van vitaminnal, könnyű termeszteni, és finom ételeket készíthetsz belőle. Ha nem ismerted eddig, akkor érdemes pár sort ültetni a kertedbe próbaképp.

tarlórépa a földben

A tarlórépa eredete és jellemzői

A tarlórépa Eurázsiában őshonos, és már az ókorban is termesztették. A középkorban az egyik legfontosabb élelmiszernövény volt, különösen a hűvösebb éghajlatú vidékeken. Gyorsan fejlődő növény, amely hidegtűrő képességének köszönhetően kora tavasszal és késő ősszel is termeszthető.

A nevét arról kapta, hogy másodvetésként a tarlóban termesztették.

A tarlórépa gyökere gömbölyded vagy lapított. Színe fehértől a sárgáig terjed, esetenként lilás árnyalatú is lehet. A húsa általában fehér vagy sárgás, állaga roppanós, íze pedig enyhén édeskés, kissé csípős lehet. Nemcsak a gyökere, hanem a levelei is fogyaszthatók, salátákba, főzelékekbe és levesekbe is felhasználhatók.

Tarlórépa termesztése

A tarlórépa viszonylag igénytelen növény, amely jól fejlődik laza, tápanyagban gazdag talajon. A vetése kora tavasszal vagy nyár végén történik, mivel a hűvösebb idő kedvez a fejlődésének. Érdemes tavasz elején vagy ősszel vetni, hiszen a nyári melegben kevésbé fejlődik. A magokat közvetlenül a szabadföldbe vessükk, majd a palántákat ritkítani kell, hogy a gyökerek elegendő helyet kapjanak a növekedéshez.

A tarlórépa gyors növekedésű, általában 4-8 héten belül betakarítható. Fontos, hogy a gumókat ne hagyjuk túl nagyra nőni, mert ilyenkor fásabbá válhatnak. A megfelelő öntözés és a talaj rendszeres lazítása segíti a szép, zsenge gyökerek kialakulását. Megfelelően tárolva egész télen eláll.

Egészségügyi előnyei

A tarlórépa alacsony kalóriatartalmú, ugyanakkor gazdag rostokban, C-vitaminban, folsavban és antioxidánsokban. Támogatja az emésztést, erősíti az immunrendszert és segíthet a gyulladások csökkentésében. A benne található fitonutriensek hozzájárulhatnak a szív- és érrendszer egészségéhez is.


Gyógyír minden bajra!!
Nyersen fogyasztva a tarlórépa segíti az emésztést, segít a méregtelenítésben, vitamin- és ásványianyag-tartalma pedig nagyon magas: bővelkedik C- A- B- vitaminoknban, E- és K-vitamintartalma is magas, és emellett bőségesen található benne foszfor, mangán, réz, vas és kalcium is.

Felhasználása a konyhában

A régi időkben a tarlórépa fontos téli táplálék volt, mivel hosszú ideig eltartható és tápanyagokban gazdag. Napjainkban újra egyre többen fedezik fel ezt a sokoldalú és egészséges zöldséget.

Akárcsak a cukkini, a tarlórépa is semleges ízű zöldség, így igencsak változatosan fel lehet használni a konyhában. Nyersen az íze enyhén a retekre, vagy a karalábéra emlékeztet, így salátába tökéletes lehet.

Sokféleképpen felhasználható, finom a levele és a gumója is. Nyersen salátákba reszelhető, főzve levesekben és pürékben is megállja a helyét. Párolva, sütve vagy akár erjesztve is fogyasztható. Íze jól harmonizál más zöldségekkel, például répával, burgonyával vagy káposztával.

Őseink készítettek belőle savanyúságot is, úgy savanyították, ahogyan a káposztát.

A tarlórépa egy sokoldalú és tápláló zöldség, amelyet érdemes újra beilleszteni az étrendünkbe. Könnyen termeszthető, változatosan felhasználható, és számos egészségügyi előnnyel rendelkezik. Ha még nem próbáltad, érdemes adni neki egy esélyt, akár saját kertben termesztve, akár a piacon vásárolva.

Nézd meg ezeket is!

You may also like...

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük