Így ápold a szobanövényeket télen

A szobanövények téli ápolása épp úgy függ a növény fajtájától, mint az év többi szakában. Ahogy a többi növény is, a szobanövények is lelassulnak, pihennek egy kicsit a hideg hónapokban. Hiba lenne ugyanúgy gondozni azokat, mint a nyári napokban.  

Szobanövények téli ápolása

A szobanövényként tartott növények a fagymentes időszakban a szabadban érzik legjobban magukat. 10 °C alatti hőmérsékleten azonban komolyan károsodhatnak, azért ősszel a szobába kell menekíteni őket. A hely- és klímaváltozás általában átmenetileg megviseli őket, de aggodalomra semmi ok, hamar regenerálódnak és alkalmazkodnak az új körülményekhez. Néhány egyszerű praktikával támogatjuk is kis kedvenceinket, hogy kevésbé viselje meg őket a változás.

A hidegen kívül a tél közeledtét a növények részére a nappalok rövidülése és a megvilágítás gyengülése is jelzi. A változó körülmények hatására a szobanövények többsége ilyenkor nyugalomba vonul. Életfolyamataik lelassulnak, növekedésük, fejlődésük leáll. A hűvös és fényhiányos időszakban kevesebbet párologtatnak, ezért kevesebb vízre és tápanyagra van szükségük.

Kevesebb víz és tápanyag

Ha ugyanannyi vizet kapnának, mint nyáron, az pangó vízhez, majd a gyökerek rothadásához vezetne. A téli időszakban a kaktuszokat és pozsgásakat elég havonta egyszer, kis mennyiséggel öntözni. A többi szobanövényt 8-10 naponta öntözzük szobahőmérsékletű vízzel.

Ajánlatos lágy vizet (eső- vagy ülepített víz) használni. A tápoldatozást a szobanövények többségénél télen mellőzzük. Kivételt képeznek ez alól a télen virágzó növények, mint pl. a karácsonyi kaktusz, orchidea vagy a mikulásvirág.

A nyári virágzású növények, kaktuszok, pozsgások, mediterrán növények leginkább egy jól megvilágított, 7-15 fokos télikertben érzik jól magukat. Ha nincs más megoldás, a fűtött lakásban egy világos, fűtőtesttől távoli sarkot válasszunk a növények számára. Szellőztetéskor ügyeljünk arra, hogy a beáramló hideg levegő ne érje közvetlenül a növényeket.

Beköltöztetés előtt és a teleltetés során érdemes alaposan átvizsgálni a növényeket és az esetleges kártevőket eltávolítani. Nappal, jó időben mossuk le a leveleket, hogy megszabadítsuk őket a szennyeződésektől.

Azok a növények, amelyek a téli időszakban kellően kipihenték magukat, nem növekedtek, csak vegetáltak, tavasszal a hosszabbodó nappalok és a meleg hatására gyönyörű, üde zöld hajtásokat és levélzetet hoznak.

Minél tökéletesebben elégítjük ki a szobanövényeink igényeit, annál szebbek lesznek és annál ellenállóbbakká válnak a különböző betegségekkel és kártevőkkel szemben. Télen az egyik legnagyobb kihívást a megfelelő öntözés jelenti. A legtöbb növény halálát a túlöntözés okozza, a pangó víztől a gyökerek könnyen kirohadnak.

Gyakran nem egyszerű megállapítani, hogy a növény kókadása mögött túlöntözés vagy épp vízhiány áll-e. Nagy hiba, ha minden növénynek ugyanannyi vizet adunk. A szükséges vízmennyiség függ a növény igényeitől (származása, nagysága, stb), a környezeti tényezőktől (hőmérséklet, fényviszonyok, stb) és az évszaktól is. A magas páratartalmat igénylő növényeken nem segít a gyakori öntözés, hisz a két dolog nem ugyanaz.

A növények származásának ismerete sokat segít a gondozásban. Az őshazájukban szárazsághoz szokott növények szobanövényként is kevesebb vízzel beérik. A növények a leveleikben is képesek tárolni a vizet. Általánosságban elmondható, hogy a húsos levelű növények kevésbé vízigényesek, mint a vékony levelűek. A kaktuszok az egyik legnagyobb túlélők, havi néhány csepp víz elegendő számukra.

Fajtától és életkortól is függ, mennyi időt képes elviselni egy növény víz nélkül. A fiatal növények, a palánták akár egy napos vízhiányba is belepusztulhatnak. A nagy levelű, dús lombú és gyökerű növények gyorsabban kiszáradnak, mint a gyenge gyökérzetű, kis lombú növények, ugyanakkor ellenállóbbak, nagyobb a tűrőképességük.

Általánosságban elmondható, hogy télen a kevesebb több. Legyünk mérsékletesek a növényeink locsolásánál, hogy kipihenten, újult erővel köszönthessék a tavaszt.