Ribizli, azaz ribiszke gondozása
A ribiszke vagy más néven ribizli az egyik legfinomabb és legegészségesebb kora nyáron termő gyümölcsünk. Önmagában fogyasztva is kellemes, de süteményekbe, fagylaltba is rakhatjuk. Nézzük, miből áll a zamatos ribiszke gondozása.
Származása: A ribiszke vagy ribizli (Ribes rumbum) a kőtörőfű-virágúak (Saxifragales) rendjébe tartozó ribiszkefélék (Grossulariaceae) családjának egyetlen nemzetsége. Európában őshonos.
Ismertetőjegyei: lombhullató bokor. Terebéylesre növő cserje. Bokorként vagy alacsony törzsű faként nevelhető. Díszes terméfürtjei vannak.
Virágok: Virágai jelentéktelenek, áprilisban – májusban jelenne meg a töveken. Bogyói fürtöt alkotnak, pirosak. Vannak fehér fajták is, azoknál az érett gyümölcs színe fehéres, sárgás színű. A feketeribizli nálunk kevésbé kedvelt.
Betakarítási idő: júniustól júliusig, a teljes fürtöt egyben szedjük le.
Fogyaszthatóság, mérgezőség: fogyasztható, nem mérgező
Magasság: kifejlett növény magassága 1 – 1,5 méter is lehet
Habitus: bokros, lazán elágazik, törzses fává is nevelhető,
Cserépben nevelhető-e: igen
Ribiszke gondozása
Tenyészhely: napos, félárnyékos, szélvédett helyet kíván
Gondozása: Szereti az enyhén savanyú talajt. Öntermékeny ugyan, de érdemes két fajtát ültetni. Rendszeresen öntözzük, Tavasszal kapjon klórmentes, tartós hatású műtrágyát. Nyáron ezt szükség szerint ismételhetjük. A törzses fajtákat karózni kell.
Az idősabb hajtásokat szüret után vagy tél végén ritkítsuk ki. A törzses fajták vesszőit 1/3-al kurtítsuk vissza. Takarással szabadon teleltethető.
