Egynyári növények szaporítása egyszerűen
Belegondoltál már, hogy egy hónap múlva már beköszönt az ősz és a kertekben és az erkélyeken is búcsút mondhatunk a szépen pompázó egynyári virágainknak? A balkonnövények egy részét viszont átmenekíthetjük a jövő évre, ha most hozzálátunk a megfiatalításuknak. Olvass tovább és elárulom, hogy lesz sikeres az egynyári növények szaporítása.
Egynyári növények szaporítása
Augusztusban van az ideje balkonnövényeink megújításának. Szaporításukkal nemcsak pénzt spórolunk, de azzal a jóleső érzéssel indíthatjuk a jövő tavaszi balkonszezont, hogy saját magunk által babusgatott kis növényeket nevelhetünk tovább. A nyár végén gyökereztetett dugványok a fagyokig még megerősödnek és teleltetés után tavasszal hamar új erőre kapnak és szédületes növekedésbe kezdenek.
A fiatalítás után szebb és dúsabban virágzó példányaink lesznek, mint a régi példányok teleltetés utáni gondozásával. Legnagyobb sikerre a muskátlik, leanderek, enciánok, murvafürtök, hortenziák szaporításánál számíthatunk. Kedvelt növényeink megújításához hajtásnövényeket és félfás szárrészeket használhatunk és csupán három lépésből áll a folyamat.
A fent felsorolt növények többségét, tipikusan a medeterrán származásúakat eleve teleltetni szoktuk, de az egynyáriként tartott növényeket is érdemes nyárvégén szaporítani. Tipikus példa erre a muskátli vagy a díszcsalán.
Az egészséges növényről éles késsel vágjunk le erős, 12-20 cm hosszú hajtásdarabokat, úgy hogy az alsó szárcsomó alatt hagyjunk még 0,5-1 cm szárat. A bimbókat, az alsó leveleket szedjük le, mert ezek sok energiát elvonnának a növénytől. A félfás szárú növényeknél, mint pl. a leander, encián, bougainvillea mindenképp olyan hajtást válasszunk, amin már elkezdődött a fásodási folyamat.
A növényi részek levágása után várjunk pár órát, hogy a levágott szár nedve elpárologjon, megszikkadjon. Jó minőségű táptalajba 3 – 4 cm mélyre ültessük be a hajtást. A növények körül alaposan nyomkodjuk le a földet, jól öntözzük be. Fedjük be zacskóval, hogy biztosítani tudjuk a páratartalmat.
Egyes növényeknél, mint pl. a leander vagy a díszcsalán a vízben gyökereztetés is sikerrel kecsegtet. A dugványokat vízzel telt üvegbe állítsuk úgy, hogy 3 – 5 cm a víz felszíne alatt legyen. Amint az első gyökerek megjelennek, már cserepezhetjük is.
Gyökereztetés földbe ültetéssel
A földbe ültetett növényeket 18-22 fokos, világos, de tűző naptól védett helyre tegyük és rendszeresen öntözzük. Amíg nem fejlődtek ki a gyökerek, a növény csak a levegőből tud nedvességet felvenni, ezért párásítani kell. Kiszáradás ellen legjobban úgy védhetjük a növényt, ha átlátszó fóliát húzunk rá vagy befőttes üveggel takarjuk, ami biztosítja a páratartalmat.
Kb. 2 – 4 hét után számíthatunk a gyökerek megjelenésére, de félfás növényeknél ez akár 6 hét is lehet. A gyökeresedést az új hajtások és levelek megjelenése jelzi. Ekkor vegyük le a takarást, továbbra is félárnyékban tartsuk és mérsékelten öntözzük a kis palántát.
A fagyok előtt nem túl világos és viszonylag hűvös helyre, pl. folyosóra, előszobába helyezzük el a szaporított egynyári növényeket. A teleltetés alatt csak mérsékelten locsoljuk. A tápoldatozást februárban már meg lehet kezdeni. Tavasszal ezek a kis növények hamarabb erőre kapnak és virágba borulnak, mint a régi tövek.
Tipp: Kertészeti áruházakban kapható gyökereztető hormonnal serkenthetjük a gyökereztetést. Különösen a nehezen gyökerező növényeknél, mint például az örökzöldek, rózsák érdemes alkalmazni. Fontos tanács, hogy sose közvetlenül a tégelyben lévő porba mártsuk a növényt. Mindig öntsünk ki egy kis mennyiséget egy külön edénybe és ebbe dugjuk bele a szárat. Így megelőzhetjük a növényfertőzéseket.
