A hagyma: a sokoldalú zöldség

A hagyma (Allium cepa) az egyik legelterjedtebb és legsokoldalúbb zöldségfélék közé tartozik. Nemcsak ízével, de gyógyhatásaival is elismerést vívott ki magának.

A hagyma eredete és jellemzői

A hagyma (Allium cepa) az amarilliszfélék (Amaryllidaceae) családjába tartozó növény, amely az emberiség egyik legrégebben termesztett zöldsége. Eredetét a nyugat-ázsiai régióra vezetik vissza, ahol már több mint 500 évvel ezelőtt termesztették. Az ókori Egyiptomban a hagyma nemcsak alapvető élelmiszer, hanem spirituális szimbólum is volt: a körkörös rétegek az örök életet jelképezték. Azóta szinte minden kultúrában alapvető konyhai hozzávalóként számon.

A magyar tájnyelv hajmának, zsidószalonnának és mózespecsenyének is nevezi.

Bár őshazája Közép-Ázsia, mára már világszerte termesztik. Hazánkba Közép-Ázsiából került, a 17-18. század táján. A híres makói vöröshagymát a 18. századra már szinte egész Európa ismerte.

Különböző fajtái vannak, melyek alakjukban, színükben és ízükben is eltérnek egymástól. A leggyakoribb fajták közé tartozik a vöröshagyma, a lila-, a póré-, a fehérhagyma és a salottahagyma. A lila virágaival is díszítő metélőhagymát akár erkélyen is nevelhetjük.

Gumós növény, melynek föld alatti része táplálékanyagraktárként szolgál.

A hagyma igényei és termesztése

A hagyma termesztése viszonylag egyszerű. Napos helyet és jó vízelvezetésű talajt igényel. A hagymagumókat tavasszal ültetik.

A legfontosabb igények:

• Talaj és hely: a jó vízelvezetésű, enyhén homokos talajt kedveli, amely gazdag szerves anyagokban. Napos helyen érzi magát a legjobban.
• Öntözés: mérsékelt vízigényű, a túlöntözést nem viseli jól, mert az növeli a betegségek kialakulásának kockázatát.
• Gondozás: gyommentesen kell tartani a talajt körülötte, hogy a hagyma zavartalanul fejlődhet. Érdemes figyelni a növények távolságára is, hogy elegendő hely jusson a gumók kifejlődéséhez.

Szaporítása

A hagymát három fő módon lehet szaporítani:

• Magvetés: magját kora tavasszal kell elvetni. Ez a módszer hosszabb időt vesz igénybe, de gazdaságos.
• Dughagyma: a leggyakoribb szaporítási mód. Az előző évben termesztett apró hagymákat (dughagymákat) tavasszal ültetjük el.
• Hagymahéjak: bizonyos fajtáknál a nagyobb hagymák felső részének levágása után új hajtások fejlődhetnek, bár ez kevesebb gyakori.

Kártevők és betegségek

A hagyma ellenálló, de néhány kártevő és betegség előfordulhat:

• Hagymalégy: a lárvák a hagymagumót támadják meg, ami rothadást okozhat.
• Tripszek: ezek a kis rovarok szívogatják a leveleket, ezért elszáradnak.
• Peronoszpóra: nedves körülmények között gombás betegségként jelentkezhet, amely a leveleken és a gumón is károkat okoz.
• Fuzáriumos rothadás: a gyökereket támadja meg, különösen, ha a talaj túl nedves vagy nem megfelelő a vízelvezetése.

Érdekességek a hagymáról

• Sokat használjuk: egy átlagos ember évente 13 kg hagymát fogyaszt.
• Sírás: a hagyma vágása során felszabaduló illóolajok irritálják a szemet, ezért könnyezünk.
• Gyógyítőerő: az ókori egyiptomiak a hagymának gyógyító erőt tulajdonítottak, és a munkások sírjaiba is tettek belőle. Az ókori római katonák úgy hitték, hogy a hagyma erőt és bátorságot ad, ezért rendszeresen fogyasztották.
• Szimbólumok: a világ számos kultúrájában szimbólumokkal is fel van ruházva. Például az ókori Egyiptomban az örök életet jelképezte. Wales jelképeként használja, mivel a középkorban csatát nyertek a kelta wales-iek a hagyma segítségével.

A hagyma gyógyhatásai

A hagyma nemcsak ízletes, de számos egészségügyi előnnyel is rendelkezik. A népi orvoslásban a különböző baktériumok ádáz ellenségeként tartják számon. Illóolajban, pektinben, C-, és B-vitaminban gazdag növény. Az újhagymában C-, B1-, B2-vitamin, folsav, nikotinsav, valamint vas, kén, szelén, foszfor, kálium, kalcium, réz, cink található. Jellegzetes illatát és csípős ízét az allilszulfid nevű, magas kéntartalmú vegyület adja, aminek köztudottan fertőtlenítő és baktériumölő hatása van.

A népi gyógyászaton kívül, jótékony hatásait az orvostudomány is igazolta. Több gyógyszert is készítenek hagymából, melyek alkalmasak a szív és érrendszeri, valamint a gyomor és bélrendszeri betegségek gyógyítására.

• Antibakteriális és gombaölő hatás: segít megelőzni a fertőzéseket.
• Rákellenes hatás: egyes tanulmányok szerint a hagyma fogyasztása csökkentheti bizonyos rákos megbetegedések kialakulásának kockázatát.
• Szív- és érrendszeri védelem: segít csökkenteni a vérnyomást és a koleszterinszintet, így védve a szív- és érrendszert.
• Immunrendszer erősítése: a C-vitaminban gazdag hagyma erősíti az immunrendszert.
• Megfázás kezselése: megszünteti az orrdugulást, nátha, köhögés és megfázás esetén a legjobb ellenszer.
• Emésztéssegítő hatás: serkenti az emésztést és elősegíti a tápanyagok felszívódását.

A hagyma felhasználása

A hagyma az egyik legsokoldalúbban használható zöldség, a konyhák elengedhetetlen alapanyaga. Szinte minden nemzet konyhájában megtalálható, és számos étel elkészítéséhez használják. Levesek, szószok, pörköltek és saláták lényeges összetevője. Íze fokozza a levesek, pörköltek, saláták és mártások ízét. Nagyon finom a kakukkfüves lilahagyma lekvár csakúgy, mint a vöröshagymából készülő hagymakrém.

Emellett a hagyma konzerválva, szárítva vagy porítva is kapható.

Gyógyászati felhasználás: hagyományosan köhögéscsillapítóként és immunerősítőként eredményesen alkalmazzák. Antibakteriális és gyulladáscsökkentő hatásai miatt a népi gyógyászatban is nagy szerepet kap.

A hagymalából készült maszkokat a bőr tisztítására és hajhullás ellen is alkalmazzák.