Korallberkenye (Photinia sp.) ültetése, gondozása, szaporítása
A színpompás leveleivel egész évben díszítő korallberkenye (Photinia serrulata syn. Ph. x fraseri) vagy fotinia egyre népszerűbb a kertekben. Önmagában is szépen díszít, akár sövényként is nevelhetjük. Más növényekkel, színes, virágzó cserjékkel összeültetve színpompás szigeteket alakíthatunk ki vele a kertben. A korallberkenye gondozása egyszerű, ha jól bánunk vele, csodás színeivel hálálja meg. Miért is lenne szürke és unalmas a kertünk, amikor olyan csodálatos növények is léteznek, mint a korallberkenye?
Korallberkenye (Photinia) származása
A korallberkenye (Photinia) körülbelül 40-60 fajból álló kis fák és nagy cserjék nemzetsége. A rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozik. A botanikai nemzetség neve a görög photeinos szóból származik, amely a fényes levelekre utal. A legtöbb faj örökzöld, de előfordulnak lombhullató fajok is.
A kis alma alakú, 4-12 mm gyümölcsei ősszel érnek, gyakran télig a bokoron maradnak. Ezért is szokták karácsonyi bogyónak is hízni. A terméseket előszeretettel fogyasztják a kertbe látogató madarak, például a rigók. Ürülékeikkel kiürítik a magokat, és ezáltal szétosztják a növényt.
E fajok természetes elterjedési területe a meleg mérsékelt övi Ázsiára korlátozódik, a Himalájától keletre Japánig, délen pedig Indiáig és Thaiföldig. Világszerte termesztik dísznövényként fehér virágaik, piros terméseik és színes leveleik miatt.
Fotinia jellemzése, ismertetőjegyei
A fotiniák jellemzően 4-15 m magasra nőnek, rendszerint szabálytalan szögletes ágkoronával. Az ágak gyakran tövisesek.
A levelek váltakozóak, egészek vagy finoman fogazottak, fajonként 3–15 cm hosszúak és 1,5–5 cm szélesek. Sima és tarkaleveű változatai egyaránt előfordulnak, némely változatnak a tavaszi friss hajtásai is tűzpirosak.
A fajok többsége örökzöld, de létezik több lombhullató változata is. A nyár elején sűrűn megjelenő virágai öt lekerekített fehér szirombó állnak, 5-10 mm átmérőjűek, galagonya illatúak.
Korallberkenye gondozása
A korallberkenyének több féle változata létezik,érdemes örökzöld növényt választani. A fotiniák közös jellemzője, hogy napfényes helyen és tápanyagban gazdag, ugyanakkor jó vízelvezetésű talajban érzik jól magukat. Különösebb babusgatást nem igényelnek.
Napos vagy félárnyékos helyeket kedveli. Az árnyékot is elviseli, csak ilyenkor kevesebb virágot hoz.
Közepes vízigénye közepes. Idősebb korábban jól tűri a szárazságot, de ültetés utáni gyakori öntözést kíván.
A frissen ültetett fiatal példányok kissé fagyérzékenyek, ezért érdemes védett, napos helyre ültetni. Az első teleken avarral, szalmával takarva védhetjük meg a fagyoktól. Idősebb korára teljesen télállóvá válik. Téli fagymentes napokon ne felejtsük el öntözni.
Bármely talajon jól fejlődik, bírja a meszes talajt is.
A tavaszi napsugarak hatására jelennek meg a színes levelei, majd később fehér virágai. Később a lomb zöldre vált, majd ősszel piros bogyóival kápráztat el bennünket. A zöld leveleket télen is megtartja, így egész évben feldobja a kertet.
Intenzív növekedésésnek és bokrosodásának köszönhetően sövényt is nevelhetünk belőle.
Szinte izzanak a magnólia virágok mögött a korallberkenye levelei.
Ültetése
A fotinia gyorsan nő, sűrű az ágrendszere, ezért sövény kialakítására, ronda támfalak és szomszéd felöli takarásra is alkalmas. Az ajánlott ültetési távolság: 80 cm. A földbe keverjünk komposztált marhatrágyát. A sövénykerítés dússágát metszéssel biztosíthatjuk.
A növényből többtörzses „szoborfát” is nevelhetünk az alsó ágak levágásával.
Kerti Márta olvasónk elárulta, hogy gondozza ő a korallberkenyét.
„Könnyű tartani s egész évben, minden évszakban csodaszép. Néhány éves az enyém.
Amikor ültettem, gazdagon tettem trágyát az ültető gödörbe s a kerti földben van. A kapu bejárat mellett van, ott délig süt rá a nap s aztán a lenyugvó nap 1-2 órát. A tavaszi piros levelek szépen bezöldülnek majd s télen is rajta maradnak.
A sok fehér virágból piros bogyó termések lesznek, olyan lesz mint egy karácsonyfa. Tavasszal érdemes metszeni, hogy a szép formája megmaradjon, de nyáron is lehet igazítani, jól tűri a metszést.
Árnyékos helyen nem nevel virágot. Szélvédett, inkább napos helyet válassz neki.😊Legyen sok örömöd benne.😊”
Metszése
Évente minimum kétszer érdemes megmetszeni, hogy tömör maradjon, különben megritkulhat. A tavaszi metszés mindenképp kívánatos. De mivel jól tűri a metszést, bármikor neki állhatunk. A metszéssel a kívánt formára hozhatjuk, gyakoribb metszéssel a piros színét is biztosíthatjuk. A friss hajtások idővel bezöldülnek. Ha ezeket ilyenkor levágjuk, akkor folyamatosan új hajtások érkeznek, amik ismét piros színben fognak pompázni.
Korallberkenye szaporítása
A korallberkenyét legegyszerűbben nyár végén vagy ősz elején dugványozással lehet szaporítani.
Betegségei, kártevői
A korallberkenyének sok féle betegsége nincs, de az igen gyakran megjelenő gombás eredetű levélfoltosodás mielőbbi beavatkozást kíván. Megelőzéséhez legfontosabb, hogy biztosítsuk a légátjárhatóságot, és az egyenletes vízellátást.
A korallberkenye gombás megbetegedésének okairól és a probléma megszüntetéséről itt olvashatsz bővebben.
A színes leveleivel díszítő és sövényként is használható korallberkenye leggyakoribb betegsége a levélfoltosodás. Dr. Némethy Zsuzsanna növénydoktor árulja el, mit kell tudni a korallberkenye levélfoltosodása betegségről és hogyan előzhető meg és orvosolható a baj.
Nagyon köszönöm az olvasói fotókat és tanácsokat!
