Örökzöld a kertbe – de milyen legyen?

Ha azt mondom, hogy örökzöld a kertbe, szinte mindenkinek csak az egyre több bosszúságot okozó tuja jut eszébe. Sokkal szerencsésebb lenne, ha hazánkban is őshonos fajokat választanánk, vagy legalább olyanokat, amelyek jól alkalmazkodnak a mi éghajlati viszonyainkhoz. Már is mondom, milyen örökzöldeket ültess az unalomig ismert tuja helyett!

Örökzöld a kertbe

Mik az örökzöldek?

Örökzöldeknek azokat a növényeket hívjuk, amelyek télen sem veszítik el lombjukat, azaz egész évben is zöldellnek. Ezek közé tartoznak egyes fenyőfélék – amiket nyitvatermőnek hívunk –  mellett a lomblevelű örökzöldek (pl. kecskerágó, babérmeggy, fagyal, bangiták, stb). Ez utóbbiakat a zárvatermőknek hívjuk.

A mindennapi szóhasználatban gyakran tévesen szinonímaként használják az örökzöld és a fenyőféle szavakat. A hagyományos tűlevelű fenyőket (pl. lucfenyő, ezüstfenyő) mindenki fenyőnek nevezi, de nem érti ide a ciprusokat, tujákat, borókákat, tiszafákat, stb, amelyek szintén mind fenyőfélék, és a nyitvatermők csoportjába tartoznak.

Azért sem szerencsés a fenyőféléket egyértelműen örökzöldeknek hívni, mert szép számmal akadnak köztük lombhullatók is, pl. a páfrány fenyő vagy más néven Ginkgo Biloba, mocsárciprus, vörösfenyő vagy a kínai mamutfenyő.

Tervezés a siker záloga

A kert kialakításnál is sokan inpulzus vásárlóvá vállnak. Nem tervezik meg, mit szeretnének, azt veszik meg, ami épp a kertészeti árudában megtetszik. Már pedig csak akkor lesz sok örömünk a kertben, ha a növények is jól érzik magukat, szépen fejlődnek és nem pedig sínylődnek. Átgondolatlan növénytelepítéssel inkább csak bosszankodásra számíthatunk.

A siker érdekében az örökzöldek választásánál is mindenképp figyelembe kell venni:

• lehetőségeket,
• adottságokat,
• talajviszonyokat,
• mit tudunk nyújtani a növényeknek (öntözés, metszés, stb).

A fenyőfélék (most már tudod, hogy ide értjük a tujákat is) elsődleges szerepe a kertben a zöld szín folyamatos biztosítása. A kiskertekben látható fenyőfélék többsége azonban nem őshonos hazánkban. Ez egyben azt is jelenti, hogy alapvetően nem a mi klímánkat szoktak, nem azt kedvelik. Problémát okozhat a pl. magas páraigényük (hamisciprus), vagy fagytűrő képességük hiánya.

A kiskertekben elég sok fenyőfélét találunk, pedig a hazai fenyőféle fajok száma igen kicsi :

• lucfenyő (Alpokalja),
• tiszafa (Dunántúli-Középhegység),
• erdei fenyő (hegyvidékek),
• boróka (Alföld).

Nem hazai fajok gondozása

A nem hazai fajokkal nagyobb odafigyelést igényelnek. A növénytelepítés fontos szempontja a télállóság, amit a növények cimkéjén is fel kell tüntetni az egységes, 12 zónás rendszere alapján.  Hazánk nagy része az 5-ös és a 6-os zónába tartozik, déli megyéink melegebbek, azok a 7-es zónábba tartoznak. Nagyvárosainkban még kevésbé hűl le a levegő télen, így ezek akár 8-as zónába is tartozhatnak.  A 8-as besorolása azt jelenti, hogy tartósan maximum minusz 12 fokig hűl le a levegő.

Kertészeti árudákban a növények cinkéjén feltüntett zónajel azt mutatja, hogy melyik az a legkisebb zóna, amin még áttelel a növény. Ne válasszunk 8-nál magasabb besorolású növényt, mert az Magyarországon nem teleltethető a szabadban. Ha pl. egy növény az 5-ös zónáig télálló, akkor azt nyugodtan ültethetjük egy 8-as zónájú környezetbe, fordítva viszont már nem igaz. Egy maximum minusz 12 fokot bíró növény nem fogja átvészelni az északi országrészek hűvösebb teleit.

A választás következő szempontja a vízigény. Minél kékesebb egy növény színe, annál szárazságtűrőbb. Minél zöldebb, annál többet párologtat és ebből következően annál több vízre van szüksége.

Fenyőfélék ültetése

A fenyőfélék ültetéséhez is nagy gödröket ássunk, hisz csak a meglazított talajban tudnak szépen elterülni a gyökerek. A gödör mélységéhez elég az 50 cm, mert a gyökerek döntő többsége nem hatol 23-30 cm alá. Trágyát, műtrágyát ne tegyünk az ültető gödörbe, mert az többet árt, mint használ.

Fontos, hogy a földet tömörítsük, jól tapossuk bele a talajba, hogy megelőzzük a növény kidőlését. A begyökeresedés hosszú folyamat, akár 2-3 évig is eltart, ezután viszont rendkívül igénytelen növények, nagyon kevés törődést igényelnek. Az első két évben – amíg nincs tökéletesen begyökeresedve a növény -, nagyon fontos a rendszeres, alapos öntözés. Fontos, hogy a fiatal növényeket az enyhe téli napokon is öntözzük meg.

Valamennyi pikkelylevelű növény (tuják, hamisciprus, stb) kitűnően metszhető, alakítható, ezért sövény kialakításához is ideálisak. A sövény tervezett magassága határozza meg az ültetési távolságot. Ha alacsony sövényt tervezünk, akkor egy méterre 5, ha közepes magasságút, akkor egy méterre 3 növényt vásároljunk. A magas sövényhez 80 centiméterenként ültessük a növényeket.