Vaníliasodó (vaníliamártás) készítése süteményekhez

A vaníliasodó név talán egy kicsit flancosan hangzik és sokan valami nagyon bonyolult dologra gondolnak a hallatán. Pedig a sodó nem más, mint süteményekhez való, édes és melegen tálalt öntet. Elkészítése pedig egyáltalán nem bonyolult. Nagyon finom aranygaluskához, rétesekhez vagy piskótákhoz is. Már is mutatom a vaníliasodó receptjét.

vaníliasodó, vaníliamártás süteménnyel

Vaníliasodó receptje

Némi túlzással azt is mondhatnánk, hogy a sodó nem más, mint híg puding. Ízben azonban ég és föld a porból főzött puding és a házi sodó közötti különbség. Természetesen a házilag készített mártás javára.

Leggyakrabban aranygaluskához, gőzgombóchoz használjuk, de nagyon jól illik piskótákhoz, rétesekhez, gyümülcsös süteményekhez. Még arra is alkalmas, hogy a megmaradt, kiszáradt süteményt kicsit feljavítsuk.

Hozzávalók

  • 50 g kristálycukor,
  • 45 g búzaliszt (BL55),
  • 750 ml 2,8%-os tej,
  • 7 db tojássárgája,
  • 1 szál vaníliarúd (belseje és héja) vagy 2 csomag vaníliás cukor.

Vaníliasodó elkészítése

  • A tejet a vaníliarúd kikapart magjával felforraljuk.
  • Majd levesszük a tűzről.
  • Egy másik lábosban kikeverjük a tojássárgákat a cukorral és a liszttel.
  • A szárazanyagokhoz öntönt a vaníliás tejből.
  • Felrakjuk a tűzhelyre.
  • Folyamatosan kevergetve apránként hozzáadjuk a többi vaníliás tejet is.
  • Kis lángon sűrűre, készre főzzük. Akkor jó, ha kezd bugyogni. Nem lesz olyan sűrű, mint a puding, de nem is kell, hisz ez öntet, mártás, nem peding puding.

Melegen és hidegen is tálálhatjuk.

Receptek vaníliasodóhoz

Az aranygaluska vaníliasodóval nagy családi kedvencünk. Nem épp egy fogyókúrás étel, sőt. A dióval megszórt kelt tészta és a főzött vaníliasodó igen jól harmonizál egymással. A sodót természetesen nem pudingból készítjük, mert úgy talán egyszerűbb, de az íze meg sem közelíti, a főzött vaníliamártásét. Íme a fenséges étel receptje!

Emlékszem még gyerekkoromban a nagyanyáim, majd később az anyukám is a hagyományos nyújtott rétest készítette. Azt az igazit, a hajszál vékonyra kinyújtottat. Igazi művészet volt a csöppnyi tésztát elszakítás nélkül addig húzogatni, rázogatni, amíg be nem terítette az asztalt. Jó pár éve már a sokkal egyszerűbb, nyújtás nélküli, akarom mondani, nyújtogatás nélküli vagy ha jobban tetszik húzogatás nélküli, de legalább annyira finom változatot készítjük. Felőlem akár lehet sodrott rétes is a neve. Finom és kész. Nézzük, hogy készül a rétes nyújtás nélkül, pontosabban húzogatás nélkül!

Nézd meg ezeket is!

You may also like...

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük