Muskátli teleltetés helytakarékosan

A cserépben tartott és teleltetést igénylő növényeknél a legnagyobb gondot a helyhiány okozza. Viszonylag kevés ember engedheti meg magának, hogy télikertje legyen és főleg a társasházakban lakóknak sem garázs, sem pince, sem hűvös folyosó nem áll rendelkezésükre a fagyokat nem tűrő növények teleltetéséhez. Jó hír, hogy a legtöbb növénnyel ellentétben a muskátli teleltetés helytakarékosan, akár száraz teleltetéssel is megoldható. Rögtön két bevált megoldást is mutatok ehhez.

Muskátli teleltetés helytakarékosan

A futó muskátlit más azzal helytakarékosan teleltethetjük, hogy alaposan, kb. az egyharmadára visszavágva visszük a teleltető helyére.

Az álló muskátliknál ettől még helytakarékosabb megoldások is léteznek. Ezeket is le kell tisztítani, érdemes levágni a virágokat és száraz részeket, hogy ezek ne vonják el az energiát a növény többi részétől.

Teleltetés víz nélkül

Nagyanyáink kedvenc módszere talán egy kicsit meglepő: a töveket föld és víz nélkül tároljuk hónapokig. Az ősi praktika szerint a muskátlit a fagyok előtt ki kell venni a földből és egyenként újságpapírba csomagolva vagy töveket kötélre akasztva száraz, sötét helyen kell pihentetni. Tavasszal a levelek és virágok lemetszése után be kell áztatni a töveket egy órára. A cserépbe ültetés után is jó alaposan be kell öntözni.

Szorosan egymás mellé ültetve

A másik megoldással földben, de nem a cserepükben hagyva pihentetjük a muskátli töveket. A saját cserepükből kivett növények hajtásait és gyökereit alaposan megmetsszük és a töveket nagy cserépbe vagy virágládába helyezett földbe, szorosan egymás mellé ültetjük. Ezzel a megoldással tizedannyi helyre van szükség, mint egyébként.

Ritkán kell locsolni, épp, hogy ne száradjon ki teljesen a föld. Tavasszal a harmadára vissza kell vágni a töveket és friss földbe ültetve kerüljenek a végleges edényükbe. Alapos beöntözés után nitrogéndús tápoldat adagolásával érhetjük el, hogy szép nagy borkorrá fejlődjön.