Kertész leszek, fát nevelek, kelő nappal én is kelek – videó
Kertész leszek, ilyen egyszerűen kezdődik József Attila verse. Egyszerű és mégis nagyszerű. Csak szavak, amik gondolatokká állnak össze. Szavak, amik megzenésítve és olyan tiszta és őszinte hang tolmácsolásában, mint Koncz Zsuzsáé még fenségesebbek. Örök érvényűek és feledhetetlenek.
Mondhatnánk, hogy a vers nem más, mint egymás után helyezett szavak sora. Ne de milyen szavak! És milyen sorrendben! Az igazi nagy költőink mesterei voltak a szavak rendezgetésének és olyan örök életű gondolatokat fogalmaztak meg, amiket ha egyszer meghallunk sosem feledünk. Megzenésítve pedig belefészkelnek a fejünkbe és jó időre kibérlik agyunk egy részét. Makacsok és kitörölhetetlenek. Akarva, akaratlanul újra előbújnak kis rejtekükből és telezsongják a napunkat, vidámabbá varázsolják a szomorú perceket is. Erőt és hitet adnak.
Egy hóeséses áprilisi napon – mint ez a mai is – igazi megváltás egy ilyen megzenésített vers. Sokkal jobban esne testünknek és lelkünknek a verőfényes kertben munkálkodni, mint a hópelyheket bámulni az ablakon keresztül. De nem lehet! A szeszélyes április még megmutatja foga fehérjét és finoman figyelmeztet, hogy tehetünk mi bármit, a természet az úr. És akkor maradnak nekünk a szavak. A mesterien egymás mellé illesztett betűk. És a velük harmonizáló hangjegyek. Egy csodás egység, ami ha felcsendül, már is feledteti minden búnkat, bánatunkat. Elhozza a hitet és a reményt.
Nekem ez mindig segít. Próbáld ki Te is!
