Sokvirágú piros vérvirág (Scadoxus multiflorus) gondozása

A sokvirágú piros vérvirág (Scadoxus multiflorus) a legkedveltebb és legismertebb vérvirág fajta. Kényes növénynek tartják, bár a teleltetésen túl nincs sok gond vele. Megfelelő gondozás mellett évről évre megörvendeztet gyönyörű piros, gömbalakú virágaival.

Sokvirágú piros vérvirág származása, jellemzése

Származása: a vérvirág (Scadoxus multiflorus) Dél-Afrikából származik. A spárgavirágúak (Asparagales) rendjébe tartozó amarilliszfélék (Amaryllidaceae) családjának egyik képviselője. 

A vérvirág árnyékos, félárnyékos helyen érzi jól magát. Tavasztól a virágzás befejeztéig a talajnak állandóan nyirkosnak kell lennie, de a cserép nem állhat a vízben. Ősztől tavaszig mérsékelten öntözzük, csak annyira, hogy földje ne száradjon ki teljesen. Amíg a szabadban van, hetente adjunk neki tápoldatot.

Nem kedveli, ha bolygatják, ezért csak 3-4 évenként tavasszal szabad átültetni laza szerkezetű, humuszban gazdag talajba. Szereti, ha jól kitölti a cserepet, ezért átültetésnél csak eggyel nagyobb cserepet használjunk. Átültetésnél könnyen leválaszthatjuk a sarjhagymákat és ezzel újabb növényekre tehetünk szert.

Vérvirág teleltetése

Télen legalább 10°C-os hőmérsékletre van szüksége. Május végétől, ha már elmúlt a fagy veszélye kitehető a szabadba, félárnyékba.

Piros vérvirág szaporítása

Szaporítása hajtásról és magról is lehetséges. Elvirágzás után hagyjuk a száron a virágot, hogy magok fejlődhessenek, sokáig a növényen kell hagyni, hogy azok be is érjenek.

Magvetésnél a magokat jól átnedvesített virágföldbe, talajszintre szórjuk. Tartsuk nedvesen a talajt, de ne öntözzük túl.

A sarjhagymák leválasztásával gyorsabb és eredményesebb a szaporítása. A kis hagymák 3 év után kezdenek virágozni.

Kártevői, betegségei

Kártevőkkel és betegségekkel szemben jól ellenáll, valójában nincseken kártevői.