Szentjánoskenyérfa: mediterrán vidékek ősi csemegéje

A szentjánoskenyérfa (Ceratonia siliqua) nem csupán egy örökzöld fa, hanem egy történelemmel és legendákkal teli kincs. Évezredek óta része az emberiség életének, és számos kultúrában fontos szerepet tölt be. Már a bibliában is említett különleges fa nemcsak élelmiszerforrásként szolgált, hanem számos legenda és történet is fűződik hozzá. A továbbiakban bemutatom a szentjánoskenyérfa érdekességeit, legendáit és felhasználását.

A szentjánoskenyérfa származása, jellemzése

A szentjánoskenyérfa az egyik legismertebb bibliai növény. A Földközi-tenger térség, a Mediterráneum és a Közel-Kelet egyik jellemző fája, ahol a meleg és száraz klímát kedveli. A fa neve a latin „Ceratonia siliqua” elnevezésből származik, amely a „keration” görög szóból ered, jelentése „kis kürt”, utalva a fa jellegzetes, szarv alakú termésére.

A szárazságot és a sós talajt jól tűrő fa már az ókorban is ismert volt, és az ókori egyiptomiak és görögök is termesztették.

A szentjánoskenyérfa kis mérteű fa vagy szétterülő cserje, általában 10, legfeljebb 20 méter magasra nő meg. Sűrú lombja jellegzetesen kúpos. Hatalmas árnyékot vet, ezért gyakran ültetik kertekbe, utcákba.

Az örökzöld fa nagyon lassan nő, általában csak 20éves korában kezd el teremni. A legtöbb helye többszáz évig is elél. Törzse vastag, bütykös. Összetett levelei 6-10 kerekded, fényes, bőrszerű levélkéből állnak.

Kétivarú fa, a hím- és a nőivarú virágai más-más példányon fejlődnek. Midkét nem virágai sziromtalanok, apró, vöröses színű fürtvirágzatba tömörülnek, melyek szár nélkül jelennek meg, közvetlenül az ágakon.

10-25 centiméteres termése éretten sötétbarna színű hüvely, amelyben 8-12 mag ágyazódik a húsos termésfalba.

Legendák és érdekes történetek

A szentjánoskenyérfához számos legenda fűződik. A legismertebb talán az a bibliai történet, amely szerint Keresztelő Szent János a pusztában élve e fa termésével, a szentjánoskenyérrel táplálkozott. Innen ered a fa neve is. A szentjánoskenyér termését néha „szentjánoskenyér” néven is emlegetik, ami a „szent kenyér” fogalmával is összefüggésbe hozható.

Egy másik érdekes történet szerint a szentjánoskenyérfa magjait a középkorban súlymértékként használták az aranymérlegeléshez. Ezek a magok nagyon egyforma súlyúak, így alkalmas volt mérésre. Valószínűleg a szentjánoskenyérmag régi arab nevéből származik a „karát” (carat) szó, amely ma is a drágakövek súlyegysége.

Egy karát 4,167%-os aranytartalmat jelent. Az arany finomságának jelölése gyakran az aranytartalom ezrelékes formában történő fémjelzésével történik. Például 14 karát esetén ez az 585 szám feltüntetését jelenti, ami 585 % -os aranytartalmat jelent.

A mediterrán vidékekhez szokott fa jók tűri a fagyokat, így hazánkba is sikerrel nevelhető.

Szentjánoskenyérfa felhasználása

A fa legértékesebb része a hosszú, barna hüvelyben található édes, ragadós pép. Ezt a pépet szentjánoskenyérnek hívjuk.

A szentjánoskenyérnek számos felhasználási területe van:

• Élelmiszeripar: a pépet lisztté őrölve süteményekhez, pékárukhoz adják. Szirupot, lekvárt is készítenek belőle.
• Gyógyszerészet: a szentjánoskenyér hasmenés, gyomorbántalmak esetén nyújt enyhülést.
• Kozmetika: kivonatát számos kozmetikai termékben használják, például hidratáló krémekben és samponokban.
• Állattenyésztés: a fa leveleit és hüvelyét állatok takarmányozására is használják.

Élelmiszerként való felhasználása

A szentjánoskenyérfa termése, amelyet gyakran „karob” néven is ismernek, számos formában felhasználható. Az édes íze miatt gyakran a csokoládé természetes alternatívájaként emlegetik. A karobpor, amelyet a szárított termésből őrölnek, népszerű kakaóhelyettesítő, mivel természetesen édes és koffeinmentes. A karobport gyakran használják sütemények, csokoládék és italok készítéséhez.

A szentjánoskenyérnek számos egészségügyi előnye is van. Magas rosttartalmának köszönhetően segíthet az emésztés szabályozásában, és alacsony zsírtartalmú, így egészséges alternatívája lehet a csokoládénak. Ezen kívül a karob gazdag antioxidánsokban, vitaminokban és ásványi anyagokban, például kalciumban és vasban.

Napjainkban a szentjánoskenyér nemcsak a gasztronómiában, hanem az iparban is fontos alapanyag. A szentjánoskenyérmagból kivont gumit, más néven karob- vagy tragantgumi, sűrítőanyagként használják az élelmiszeriparban, például fagylaltokban, dzsemekben és szószokban. Emellett a természetes édesítőszerek iránti kereslet növekedésével a karob egyre népszerűbbé válik az egészségtudatos fogyasztók körében.