Terasz, balkon, erkély… – melyik micsoda?
A szinonima szótár szerint a terasz szónak több szinonimája (rokon értelmű szó, hasonló jelentésű szó, azonos jelentésű szó, hasonszó) van: karzat, balkon, erkély, loggia, tornác, veranda. Valóban, ezek mind épületből nyíló, a lakótér megnövelésre alkalmas nyitott tereket jelölnek. A cikkben ezek közötti azonosságokra és különbségekre világítok rá.
Terasz, balkon, erkély… – melyik micsoda?
Akár hogy is hívjuk őket, egy biztos: a lakáshoz tartozó szabadtéri terek megnövelik a lakás hasznosítható méretét. Érdemes számolni velük és úgy kialakítani ezeket, hogy mindennapjainkat megszépítsék.
Az elnevezés nem utal a terület méretére és nem is valamiféle minőségi ragsor.
Terasz
A terasz a rendezett terepen vagy épületrész zárófödémén kialakított helyiséghez, önálló rendeltetési egységhez vagy azok közös közlekedőihez kapcsolódó, járható, szilárd burkolatú külső tartózkodótér. Úgy nyúlik ki az épületből, nincs fölötte semmilyen építmény és három oldaláról is nyitott. Speciális fajtája a tetőterasz, aminek van teteje, de a három oldala ugyanúgy nyitott. Sokakban az a tévhit él, hogy a terasz nagy alapterületű, de lehet akár egy négyzetméteres is.
Erkély és balkon
Az erkély és a balkon egy és ugyanazt az építményt jelenti. Az erkély a teraszhoz hasonlóan kinyúlik az építményből, de fölötte is van egy másik erkély. Az erkély vagy balkon oldal irányba legalább félig nyitott. Örök dilemma, hogy előnyös-e az erkély beépítés vagy esetleg több hátránya, mint a jó oldala.
Franciaerkély
A franciaerkély valójában nem igazi erkély, hanem egy erkély nélküli erkélyajtó, ahonnan nem lehet kilépni, legfeljebb egy keskeny szegélyre. A biztonságról szokásos magasságú erkélykorlát gondoskodik. Építészetileg is jól mutat, megtöri a homlokzatot, ami különösen a hatalmas, sok lakásos épületeket teszi emberközelibbé. A bent kalók szempontjából is előnyös. Szellőztetés és fény viszonyok szempontjából jobb, mintha egy ablak lenne ott és a korlát lehetőséget nyújt virágok elhelyezésére is.
Loggia
A loggia nem lóg ki az épület síkjából hanem a homlokzaton belüli térből veszi el a helyet. Felülről és mindkét oldaláról zárt, gyakran a könyöklője is épített fal. Kialakításánál fogva könnyen beépíthető. Különösen az 1980-as években volt szokás a loggiák beépítése, hogy megnöveljék a lakás hasznos alapterületét.
Tornác és veranda
A régi falusi házaknál tornácot vagy verendát találunk, ami egy a lakóház vagy ritkábban melléképület homlokzata mellé épített, oszlopokkal, pillérekkel, boltívekkel alátámasztott fedéllel ellátott térség. Elsősorban közlekedési, munkavégzési és raktározási célokat szolgált.
Patio vagy pátió
Hazánkban ritkán találkozunk patioval, a mediterrán országokban annál inkább. A patio (ejtsd: „pátió”, spanyolul: „udvar”) valójában nem terasz, hanem a ház belső – általában szögletes és kis alapterületű – fedetlen udvara. A már a rómaiak által is ismert és használt díszes udvarok az esővíz elvezetésére és gyűjtésére szolgáltak, valamint az árnyékos, kellemes klímájú terek fontos életterek lehetnek a forró napokon. Spanyolországban, főleg annak déli részén, Andalúziában járva találkozhatunk csodálatos pátiókkal. Cordoba patio-i igen kedveltek, rengeteg turistát vonzanak.
Balkonada
Balkonádát pedig sehol a világban ne keress. A szó nem létezik és nem is elírás. Nem arról van szó, hogy balkonláda szóból véletlenül kihagytam az „l” betűt és így sikerült. A balconada eszperantó nyelven sok erkélyt jelent.
A balkonada a blog neve, amit most is olvasol. A név az én agyszüleményem, amivel összefoglaló néven hívom a fent definiált plusz élettereket. Azokat a tereket, amik kapcsolatot teremtenek a külvilággal, amik igazi oázisként szolgálhatnak, amik esélyt adnak egy kertre akár a tizediken is.
A Balkonada bloggal az a célom, hogy másoknak is kedvet és inspirációt adjak környezetünk zöldítéséhez és megszépítéséhez.