Teleltetett leander szabadba szoktatása – olvasói tanácsok

Az első reményteli tavaszi napsugarak sok kertbarátot felbátorítottak arra, hogy a fagymentes helyen teleltetett leander csodájukat kiszabadítsák téli pihenő helyükről. Aztán az április elejei fagyok után nem győznek tanácsot kérni, hogy mit csináljanak féltve őrzött kedvencükkel.  Tapasztalt leander tulajdonos olvasónk viszont még mindig óvatosságra és fokozatosságra int bennünket. Elárulja azt is, mit tegyünk a gombafertőzéses, csörgősre száradt leanderrel, hogy kerülhetjük el a növény károsodását és hogy lesz sikeres a teleltetett leander szabadba szoktatása.

Teleltetett leander szabadba szoktatása

Pribelszki Marika évtizedek óta leander rajongó, nála még a kerítés is leanderből van. Ezidő alatt sok mindent megtapasztalt és megtanult a leanderek gondozásáról. Most a legfontosabb tavaszi teendővel kapcsolatban osztja meg tapasztalatait.

„Már sokan kipakolták a leandereket, és látni lehet a teleltetés hiányosságait, a locsolás hiányát, a szellőztetés hiányát, a kártevők elszaporodását. Megpróbálok most ezekhez tanácsokat adni.

Csörgősre száradt leander

Ha egész télen nem locsoltunk és a növényeink csörgősre száradtak, akkor a kihordás után áztassuk be legalább 2-3 napig a töveket. A 2-3 nap alatt jól megszívja magát a gyökérlabda, és utána megvizsgálhatjuk a visszavágás mértékét. Ahol a levelek csörgősre száradtak ott már nem fog új levél kihajtani.

Célszerű ezért a növényeket visszavágni. Én a tarra vágást (minden szárból kb. 15 cm magasságot hagyunk csak) javasolnám, de lehet olyat is, hogy csak addig vágjuk vissza az ágakat, ameddig még a vágás felületén zöldek. Ekkor számolni kell azzal, hogy a visszavágástól kezdődnek majd az új hajtások. Ezért jobb a tarra vágás, mert akkor esélyt adunk a növénynek egy vadonatúj koronára.

Gombásfertőzés a leandernél

A szellőzetlenség következménye a gombás fertőzés. Aki pincében teleltet, annál többször előfordul. A kihordás után gombaölővel kell permetezni, pl. Vegesol RS, Curpoxan, Amistar. Én mindig koktélozok, tehát a gombaölőszer mellé mindig teszek atkaölőt is és rovarölőt is megelőzés céljából.

Hagyjuk magához térni

A következő tanácsom a fokozatosság. Kihordás után ne ültessük át rögtön a növényt, ne adjunk nekik tápot, és egyéb serkentő szereket. Hagyjuk magukhoz térni a növényeinket. Csak vizet kapjanak, és slagolással a koronát is naponta lehet tisztítani. Ez a kártevők ellen is nagyon jó, mert azok utálják a vizet.

Gyökérmetszés, átültetés

A gyökérmetszést se most ejtsük meg rögtön a kihordás után, ugyanis a gyökér is még alszik. Kell neki egy hónap legalább, hogy akklimatizálódjon a kinti körülményekhez és beinduljon, felébredjen.

Ne kapkodjunk fűhöz, fához, attól még nem lesz tavasz, bármennyire is úgy érezzük. Az áprilisi időjárás még tartogathat meglepetéseket. Amíg nem melegszik fel annyira a talaj, hogy éjjel is +10 fok legyen tartósan, addig várjunk türelemmel, mert a korai kirakodással több kárt okozunk, mint amennyi hasznunk lenne a dologból.

Fagyok

Az utolsó 10 évet összehasonlítva, sosem volt két egyforma szezon, mindig máskor fagyott. Pl. 2012. Április 10-én olyan fagyok voltak, hogy a növényeim sávosan elfagytak. Ez azt jelenti, hogy pl. a Barcelonám két széle igen, a közepe nem. 2013. március 15-én különb hó esett, mint 2012. telén, és alig tértünk magunkhoz 10 nap múlva újabb hó esett. 2017. április 19-én is 4 napig takargattam a növényeimet, mert eddig mindig április 1-én, a bolondok napján pakoltam ki. Az idén meggondolom. Úgy látom a ciklikussága, hullámvasutassága megmaradt, ezért mindig utol kell érni azt az időszakot, amikor már annyira felmelegszik a levegő, hogy a hullámvasút alsó értékei nem károsítják a kirakodott növényeinket.

A „-5 fok-ig bírják” szlogen már kiment a divatból. A 30 évvel ezelőtti fajtáknál esetleg, de a mostani fajtáknál, és főleg a magoncoknál, amelyeknél még évek vannak vissza ahhoz, hogy a viselkedésüket meg lehessen ítélni – főleg nem érvényes.

Ezt már számtalanszor elmondtam, nem nem bírják, vannak olyan fajták, amik még a nulla fokot sem. Nem beszélve arról, hogy tavasszal sokkal rosszabbul viselik a hőmérséklet ingadozásokat, mert egész télen összezárva, sokszor levegőtlen, szűk helyen telelve, az immunrendszerük teljesen legyengül és nem tudnak védekezni semmi ellen. Míg ősszel más a helyzet, hiszen előtt több hónapig kaptak tápot, friss levegőn voltak, uram bocsá esetleg eső is esett, szóval sokkal ellenállóbbak, mint most.

Óvva intek mindenkit attól, hogy elkapkodják a tennivalókat, és mindent egyszerre akarjanak a növényekkel megpróbálni.”

Nagyon köszönjük a hasznos tanácsokat Pribelszki Máriának!