Szilvalekvár vörösborral sütőben készítve

A szilvalekvár vörösborral sütőben készítve Sinka Erika receptje, amit a hagyományos módon készített vörösboros szilvalekvár receptnél már beígért, mint második változatot. Akkor nem árulta el, miben lesz eltérő a második változat. Most már tudjuk, ezúttal a hagyományos mód helyett a sütőben sütést próbálta ki. Olvasd el a tapasztalatait! 

Szilvalekvár vörösborral sütőben készítve

„Ma már sokkal kellemesebb idő volt konyhában (is), így befejeztem a szilvalekvár készítésének 2. verzióját.

Ezt a módszert innen „loptam”, már többen is megosztottátok és az interneten is nagyon sokféle formában fent van.

…amikor is a szilvalekvárt a sütőben készítjük…aszaljuk, szárítjuk, de lekvár (ragacsos, darabos massza) a végeredmény.

Bevallom kissé hitetlenkedve olvastam Nagy Jucó bejegyzésében is, mert sok jót ír erről az eltevési módszerről! Az, hogy csak beteszem a sütőbe…és nincsen vele gondom a további pár órában…az csak félig fedi a valóságot, de lehet, hogy csak azért ez véleményem, mert én kíváncsi voltam, állandóan kavargattam, lefóliáztam, szemeztem vele….nem kell!

Csak betesszük egy tepsibe (én üvegtálba tettem), előtte az edényt ecettel kikenjük (ezt nem tudom miért kell, hogy ne égjen le?), majd – azoknak a legjobb, akiknek elektromos sütőjük van – 150 fokon 1-2 óráig sütöttem, hogy jól átmelegedjen, megizzadjon, a héja beráncosodjon „megöregedjen”, levet eresszen, majd 100 fokon, néha megkeverve sült csendben tovább.

Mikor már kb egyharmadára összezsugorodott, fahéjjal megszórtam, összekevertem, üvegekbe kanalaztam, dunsztoltam (bár lehet, hogy nem kellett volna, de én biztosra megyek).

Egy üveget próbaképpen (mivel nem volt tele) pici vörösborral felöntöttem…

És milyen finom volt! Nem az a vad, savanykás bor íz, hanem édes, mézédes, jó fűszeres ragacsos „lekvár”. Pirítósra és vad húsokhoz, esetleg grillezett csirkemellhez kiváló.

Próbáljátok ki! Megéri!”

Nagyon köszönjük Erikának ezt a második változatot is!