Minierdők nagy hatással – klímavédelem közösségi szinten

Tudatos tervezéssel és együttműködéssel akár a kis lépések is jelentős változásokat hozhatnak a klímaváltozás hatásainak helyi szintű csökkentésében. Erre ad példát Rákosmente, ahol számos zöld kezdeményezés hozott eredményt. Ilyen például a 600 m³ újrafelhasznált zöldhulladék a 13 éve működő mulcs programnak köszönhetően, vagy a minierdők legjobb példája, az ország legnagyobb Miyawaki-erdője. A budapesti terület eredményei összefogással más helységekben és közösségekben is megvalósíthatók.

Miyawaki módszerrel létrehozott minierdők

Rákosmente az élhetőbb, zöldebb városrészek példája – itt mutatkozik meg igazán, hogyan lehet kis lépésekkel is tenni a klímaváltozás hatásainak enyhítéséért. Az önkormányzat és a helyi közösségek összefogásával az elmúlt években számos környezetbarát fejlesztés valósult meg, közülük is kiemelkednek a Miyawaki-módszerrel létrehozott városi minierdők, amelyek kis területen is gyors, látványos és hosszú távú hatást képesek elérni.

A Miyawaki-minierdők gyorsan fejlődő, sűrűn ültetett, kizárólag őshonos növényekből álló zöld szigetek, amelyek jelentősen javítják a mikroklímát a hősziget hatás csökkentésével, növelik a biodiverzitást, mivel életteret biztosítanak a beporzóknak és madaraknak és segítik a csapadékvíz természetes elvezetését a városi környezetben. Egy-egy ilyen kiserdő nemcsak árnyékot és oxigént ad, hanem konkrét, megvalósítható válaszokat nyújt a klímaválságra és a környék közösségi terei is új funkcióval bővültek általuk.

A Miyawaki-módszer, amelyet Akira Miyawaki japán ökológus fejlesztett ki az 1970-es években, egy olyan erdőtelepítési technika, amely gyors növekedésű, sűrű és biodiverz natív erdők létrehozását célozza meg. Ez a módszer világszerte egyre népszerűbbé vált, különösen városi területeken, ahol korlátozott a rendelkezésre álló zöldfelület.

Minierdők hatásai

Akár tízszer gyorsabban növekedhetnek, mint a hagyományos erdők, és 30-szor sűrűbbek lehetnek. Míg egy természetes erdő kialakulása 200 évet is igénybe vehet, addig az ezzel a módszerrel létrehozott erdők 20-30 év alatt érett ökoszisztémává fejlődhetnek. Ezek az erdők akár 18-szor több biodiverzitást is támogathatnak, mint a hagyományos ültetvények, mivel a natív fajok sűrű és változatos ültetése elősegíti a különböző növény- és állatfajok megtelepedését.

További előnyük, hogy akár 40-szer több szén-dioxidot is képesek megkötni, mint a monokultúrás ültetvények, hozzájárulva ezzel a klímaváltozás elleni küzdelemhez. Tanulmányok szerint a Miyawaki-erdők telepítését követően öt éven belül a talaj szerves szén tartalma 30%-kal növekedhet, ami a talaj termékenységének és egészségének javulását jelzi. A megfelelően karbantartott erdők esetében a túlélési arány gyakran meghaladja a 90%-ot, ami azt jelzi, hogy ez a módszer hatékonyan támogatja a növények megtelepedését és növekedését.

Összességében a Miyawaki-módszer hatékony eszköz a gyorsan növekvő, sűrű és biodiverz erdők létrehozására, különösen városi környezetben, hozzájárulva ezzel a klímaváltozás elleni küzdelemhez és a városi zöldterületek növeléséhez. A Miyawaki-módszerrel világszerte regeneráltak már városi zöldfelületeket: többek között Belgiumban, Franciaországban, Hollandiában, Indiában, Japánban, az Egyesült Királyságban, Thaiföldön és az Egyesült Államok közterületein is sikeresen alkalmazták ezt a technikát.

Miyawaki-minierdők Rákosmentén

Rákosmentén két ilyen Miyawaki-minierdő is létrejött. A Margit-Miyawaki kiserdő a Borsó és Újlak utca sarkán található, és 256 négyzetméteres területen valósult meg 2022 decemberében. A 10 millió Fa Alapítvány szakmai támogatásával és Lipták Dezső helyi lakos kezdeményezésére, az önkormányzat és a környezetvédelmi tanácsnok együttműködésében létrehozott ültetés során több száz őshonos fa- és cserjefajta – például vadkörte, vadalma, kökény, zselnice meggy, sajmeggy, turkesztáni szil, virágos kőris, mezei juhar – került a földbe. A terület talaját korábban lakótelepi építkezések sittjével töltötték fel, ezt 80 centiméter mélységben cserélték termőföldre, és lovardából származó karámfölddel egészítették ki.

A másik kiserdő a Kőrösi iskolánál, az Akácvirág utcában jött létre 100 négyzetméteren, 212 fa elültetésével. A kiserdőt esővízmérő, rovarhotel, madárodú és edukációs tábla egészíti ki, így nemcsak klímavédelmi, de oktatási célokat is szolgál, közelebb hozva a természetet a diákok mindennapjaihoz.

Rákosmente zöld fejlesztései

Rákosmente több más zöld fejlesztéssel is példát mutatott az elmúlt években. A Kis utcai esőkert például egy aszfaltozott gyalogos sétány burkolatának részleges feltörésével jött létre, és mára zöld oázisként működik a lakótelep és a Pesti út között. A kert felfogja és elszikkasztja a környező területről lezúduló csapadékvizet, csökkenti a parkolók és csatornahálózat terhelését, és esztétikailag is javítja a környezetet.

Ugyancsak helyi összefogással valósult meg a Pesti út déli sétánya mentén egy olyan zöldsáv kialakítása, amely megszüntette a lakótelepi környezet szükségtelen betonburkolatait, új fákat és cserjéket ültetve. A kerékpárút-hálózat fejlesztése, új közösségi kertek, valamint az örökbefogadott fákhoz és növényekhez kapcsolódó programok is hozzájárultak a kerület zöldebbé tételéhez.

A XVII. kerület egyik kertvárosi része, a korábban önálló Rákosliget környezetvédő közössége is aktív az éghajlatvédelmi tevékenységekben, 2015-ben munkájuk elismeréseként KlímaSztár-díjat kaptak. A helyi civil közösségi központ, a Maros Moziban működő ágdaráló-kölcsönzés révén pedig az elmúlt 13 évben több mint 600 köbméter zöldhulladék maradt helyben, komposztálva, talajtakarásra hasznosítva, ezzel is csökkentve a szállításból és égetésből eredő környezeti terhelést.

„Hiszek a helyi közösségekben és abban, hogy a helyi érdekek, tudás és együttműködés összefogásával meg tudjuk védeni környezetünket és éghajlatunkat. Önkormányzati képviselőként és civil szervezetek tagjaként is hiszek abban, hogy az óvodásoktól a nyugdíjasokig, a rászorulóktól a tehetősekig akkor tudjuk közös cselekvésbe bevonni helyi lakosainkat, ha közös a kötődés a térségünkhöz és a fenntarthatóság iránti elkötelezettség.” – hangsúlyozta Rózsahegyi Péter, Rákosliget önkormányzati képviselője és az Európai Éghajlati Paktum egyik nagykövete, aki egy KlímaSztár elnevezésű sétán vezette körbe az érdeklődőket a kerületben.

Ez a séta erősítette a helyi közösségek klímatudatosságát, bemutatta a kis lépések jelentőségét – legyen szó Miyawaki-erdők telepítéséről, esőkertek kialakításáról vagy autómentes iskolába járás kampányairól – és bizonyította, hogy a közös, helyi szintű akciók hosszú távon fenntartható változásokat eredményezhetnek. Az Európai Éghajlati Paktum éppen az ilyen jellegű kezdeményezések támogatását tűzte ki célul, hogy az egyes emberek és helységek klímacselekvéseinek eredményei szélesebb körben is ismertté váljanak és másokat is aktivitásra inspiráljanak. A közeljövőben még számos további helyszínen lesznek KlímaSztár séták az Éghajlat Szövetség nevű civil szervezet és partnerei szervezésében.

Az Európai éghajlati paktumról

Az Európai Bizottság által az európai zöld megállapodás részeként indított paktum azon emberek mozgalma, akik küldetésüknek tekintik, hogy Európát fenntarthatóbbá tegyék és elősegítsék, hogy az EU 2050-re klímasemlegessé váljon. Az éghajlati paktum közös színteret kínál az egyéneknek, a közösségeknek és a szervezeteknek az éghajlatváltozás elleni küzdelem és a következményeihez való alkalmazkodás érdekében.