Cserépben teleltetés fortélyai

A tél közelettével a balkonok szép lassan elnéptelenednek. A leanderek, muskátlik, murvafürtök és egyéb teleltetést igényő növények védett helyre kerülnek. Az évelőnövényeket pedig fel kell készítni arra, hogy kint átvészeljék a hideg évszakot. Olvasónk ez utóbbihoz ad segítséget, elárulja a cserépben teleltetés fortélyait.

Cserépben teleltetés fortélyai

Vadady Mária, ahogy már megszokhattuk tőle, ismét alaposan körbejárja a témát és hasznos tanácsokkal segíti, hogy cserépben tartott növényeink épségben átvészeljék a telet a szabadban. Fogadd szeretettel szavait!

“A hortenziáknál jött elő a kérdés, hogy kint, bent, cserépben, vagy szabad földben teleltessük? Nálam évtizedek óta minden cserépben telel kint. Csak a mediterrán növényeket hozom be. Magyarországon 80 cm mélyen fagy át a szabadban a föld.

Tehát nem a fagytól kell a takarással védeni a cserepeseket, hanem a gyors fagyás, kiolvadás, szél okozta kiszáradástól, vagy éppen a kirohadástól.

Télen, az enyhe, napos időben mindig ellenőrzöm a földet, hogy eléggé nedves-e. A vízben tocsogás ellen kicsit megemelem az aljukat, ha kell.

A cserepeseket inkább a gyorsabb párolgás adta kiszáradástól, vagy ha alattuk hagyjuk a tálkájukat, kaspójukat, a ládában levőknél a láda tálcáját, az ezekben maradó víztől kell megóvni! (A folyamatos sok esőt is beleértve! Van, hogy kis esernyőt húzok a nagy cserépben levő hagymásaim fölé, mert kaspóban van a nagy cserép.)

Fontos, hogy a növény gyökérzetének megfelelő méretű legyen az edény és benne megfelelő mennyiségű a föld. A cserepét kinőtt növény nem biztos, hogy túléli a telet.

A kis edényben levők földje télen nem szabad, hogy huzamosabban kiszáradjon, vagy vízben álljon. Épp annyira kell, hogy nedves legyen, hogy a földjük ne tapadjon sárosan össze. Nem baj, ha néha kicsit szárazabb lesz, de ne hagyjuk így sokáig. Ültetéskor a földet homokkal keverem össze, hogy jobb legyen a vízáteresztő képessége.

Ha a fagy felenged, süt a nap, mindig nézzük meg, hogy mi a helyzet a kint levőkkel, ilyenkor kell locsolni, ha szükséges.

Mivel a fal védelmében hamarabb indulnak be a rügyek, itt inkább arra kell ügyelni, hogy az ezután jövő fagy ezeket ne csípje meg. Így én mindig összegyűjtöm a terasz száraz leveleit (vadszőlő, páfrányok, nyárfa) és a ládák, cserepek tetejére szórom, legfelülre jönnek a páfrány levelei, vagy vékony ágacskák, hogy a szél ne fújja le mindet róluk. Ez árnyékolást, védelmet ad.

Napos helyen az árvácskák jó jelzőnövények, hisz azonnal nyílnak ha melegszik az idő, vagy kókadnak, ha kicsit locsolni kéne.

Egyelőre még nem foglalkozom a betakarással. Majd ha jön a pár tartós mínusz fok .

Mutatom képekkel, hogy én hogy csinálom.

Február elején

Március közepén, ilyenkor már leszedem róluk a falevelek zömét, a páfrányleveleket és gyakrabban locsolom, ha szükséges.

Védeni így is lehet: örökzöldekkel, fagytűrő virágokkal.

Így húzom össze a fal mellé a cserepeseket ősszel. A falevelek egészen márciusig körülöttük maradnak, utána mennek a komposztba. Inkább a hőingadozástól védik a cserepekben levő növényeket.

Némelyik sok eső esetén esernyőt is kap, mert sajnálnám kifúrni a gyönyörű rézbödönöm alját.”

Mária szavait Wolf Márta is megerősítette.

Így van, ahogyan leírtad, Mari. Én is hasonlóan járok el. Csak nincsen falevelem. Én deszkalapra rakom a cserepeket, amit nagyon kell, textilbe, fóliába csavarok, közéjük újságpapír “bélést” rakok. Ha szép napsütéses az idő, a zártakat kicsit felülről megnyitom, napoztatom, kicsit meglocsolom, ha kell. Ez 2-3-4-szer fordul elő egy télen. :-)”

Nagyon Vadady Máriának és a Wolf Mártának a hasznos tanácsokat!

Nézd meg ezeket is!

You may also like...

2 hozzászólás

  1. Mórocz Karolyne szerint:

    Nagyon köszönöm a mindig hasznos tanácsokat,további sok sikert kivanok

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

tizennégy − tizenegy =