Jerikó rózsája: száraz gumóból zöld csoda órák alatt

Jerikó rózsája (Selaginella lepidophylla) vagy mexikói csipkeharaszt több sivatagi növény neve, melyeknek sajátossága, hogy összegömbölyödött száraz állapotukból víz hatására szétnyílnak. A jericoi rózsa gondozása egyszerű, hónapokig teljesen szárazon, fény nélkül tartható. Az ápolási tanácsokat betartva a száraz szürke kis gumóból néhány óra alatt zöld csoda bontakozik ki.

éledező jerikó rózsája

Jerikó rózsája (Selaginella lepidophylla) származása, jellemzése

Jerikó rózsája (Selaginella lepidophylla) vagy mexikói csipkeharaszt a korpafűfélékhez tartozó, a csipkeharaszt (Selaginella) nemzetségbe tartozó növény. Az USA-Mexikó közti határvidéken elterülő Chihuahuan sivatagban őshonos.

A jerikói rózsa név a Kr. e. 200 körül élt Sirach könyve nyomán keletkezhetett. Ennek 24. fejezete 18. versében található a következő hasonlat: „Úgy növök fel, mint a pálma Engeddiben és a rózsák Jerikóban.”

Szokták még sivatagi növényként és sivatagi rózsaként is hívni, bár ez utóbbi névvel egy másik növényt, az Adaneumot is illetjük.

A jerikói rózsa eredeti élőhelyén szárazra gömbölyödve vészeli át a rövid, csapadékos időszakok közötti hosszú, száraz időszakokat. Az esőzések idején gyorsan magához tér, kinyílik.

Virágtalan hajtásos növény, virágot nem hoz, és termése, magja sincs. Spórával szaporodik, melyek spóratartó tokokban fejlődnek, melyek az apró levélkék tövében találhatóak.

A kereskedelemben szárazon, zacskóban tárolva árulják. Vízbe helyezve feléled, ágait pár óra alatt kinyitja.

A 20. század elején Európában török házalók árulták. A szentföld zarándokai azt híresztelték, hogy karácsony éjjelén újra kinyílik, de csak akkor, ha kálvinista nincs a házban. Ahol ilyen növény van, abba a házba a mennykő se csap.

A jerikó rózsáját szobanövényként tartjuk, pihenő időben szárazon. 5-20 cm átmérőjű, kerekded alakú, tányéros felépítésű növény. Hajtásain apró, pikkely-szerű levelek találhatóak. Kiszáradva a levélrózsa viszonylag szabályos, barna színű, könnyű “labdává” gömbölyödik össze. Feléledő hajtásai zöld, vagy barna színűek, amit a fény mennyisége is befolyásolhat.

éledező jerikó rózsája

Rokona, a csipkeharaszt szintén a téli időszak és karácsonyi ünnepkör kedvelt növénye.

Jerikó rózsájának gondozása

A jerikó rózsája megfelelő gondozás mellett igen hosszú életű. Hónapokig szárazon tartva pihentetjük akár a polcon, akár papírba csomagolva.

3-4 havonta vízbe tehetjük és feléleszthetjük hamvaiból. Pár óra alatt teljesen kinyílik, ezután még 4-5 napig érdemes vízben tartani, mert egyébként rothatni kezd és elpusztul.

Kinyílásához kaviccsal és állóvízzel feltöltött tálba érdemes helyezni a jerikó rózsáját úgy, hogy csak a gyökérrészt érje a víz. 4 – 20 óra alatt kivirul a növény, a vizet érdemes naponta kicserélni.

Így éled fel a Jerikó rózsája

“Van a világon néhány igen különleges növény. Az egyik kiérdemli a nagyon – nagyon különleges cimet: Jerico rózsája.

jerikó rózsája szárazon

Hát persze nekem is van belőle. Egész pontosan 2 db Jerico rózsája a decemberi nagy kedvencem. Más néven sivatagi rózsa. Különlegessége, hogy víz nélkül kiszárad (ez még nem annyira érdekes, hiszen számos növénnyel ez történik, de azok el is pusztulnak). A jerico rózsája viszont így, ebben az állapotában évekig, akár 20 évig is magában rejti az Életet (vagy akár 50 évig is, de találtak már több ezer éves példányokat is), hogy azután néhány csepp víz hatására azonnal kinyíljon és teljes valójában pompázzon.

Ehhez nincs szüksége másra, csak kevéske langyos vízre. melegre és fényre Szinte elpusztíthatatlan, az Élet újbóli és újbóli megújulását jelképezi.

Itt, most ezt be is mutatom képeken onnan kezdve, hogy kis száraz gömb alakban tárolom. Most december 23 – án, egy kis tál vízbe raktam mind a kettőt, külön – külön. Nagyjából 5-7 óránként készítem fotót az átalakulásukról. Hogyan teltek meg élettel Szent estére.

éledező jerikó rózsája

A száraz kis szürke gumóból 25-30 óra alatt szép élettel teli zöld növénnyé alakult. Ezt mutatják be a képek.

Nagyjából egy – két hónap múlva hagyom kiszáradni, hogy meg tudja kapni azt a ritmust, ami sejt szinten a sajátja. A sivatagban száraz állapotban a szél görgeti, ameddig nedves, csapadékos területre nem ér. És ez így megy a végtelenségig, ezért a megújulás jelképe. Imádom érte.”

Nagyon köszönjük a fotókat és a tanácsokat Varga Gabriella Dorottyának!

Nézd meg ezeket is!

You may also like...

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük