Így jött létre a díjnyertes álomkert Solymáron
Biztosan te is ismered azt az érzést, amikor valami igazán különlegesre vágysz, és kemény munkával el is éred. Most pontosan ez történt olvasómmal, Fodor Ildikóval is, aki örömmel osztotta meg az örömét. A Solymári Kertszépségversenyen első helyezett lett, ami hatalmas meglepetés volt számára, hiszen mindössze három éve alakította ki a kertjüket. De mi is történt pontosan, és hogyan vált egy szinte üres telek burjánzó, meglepetésekkel teli dzsungellé? Olvass tovább, és elmesél mindent, ráadásul csodálatos fotókkal mutatja be az álomkert létrejöttét.
A kemény munka meghozta gyümölcsét
Kezdjük az elején!
Az alábbi levelet kaptam Fodor Ildikótól:
„Kedves Jucó, szeretném megosztani veled örömöm….ugyanis első helyezett lettem a Solymári kertszépségversenyen. Nem számítottam rá, hiszen csak 3 éve lakunk itt, azóta alakítom a kertet. Szinte üresen vettük egy- két bokor, illetve fa volt benne, így szabadon alakíthattam búrjánzó, dzsungelszerű, meglepetésekkel teli kertté.
További szép napot. Jó egészséget a mamának! Irigyellek egy kicsit, hogy neked még van, drága kincs amire vigyázni kell. Kellemes pihenést az őszi találkozóig. Remélem lesz!!!”
Nem késlekedtem a válasszal:
„Kedves Ildikó! Szívből gratulálok, igazán megérdemelted. Szívesen megjelenítenék a kertedről egy írást a Balkonada blogon, ha írnál a kert kialakításáról, növénycsoportjairól, állandó változásáról és küldenél hozzá fotókat. A találkozót egyre többen várják, hetente kapok jelzést, hogy szeretnék, ha nem szűnne meg. Nem lesz szívem cserben hagyni ennyi embert…”
Ildikó sem tétlenkedett, elkészítette a leírást a kertjéről rengeteg csodálatos fotót küldött hozzá. Alig győztem válogatni, de közel 200 fotót még sem tehetek bele egy bejegyzésbe.
Így jött létre a díjnyertes álomkert Solymáron
A kertet három éve rendezem, akkor vettük a házat mivel visszatelepültünk Bajorországból. Szerencsére egy pár fán és bokron kívül nem volt semmi a kertben, így a régi (némelyik 20 évnél idősebb) rózsáim ide telepíthettem. Amit csak lehetett hazahoztam.
A lényeg, hogy jól visszavágtam őket, így könnyebben hozzáfértünk a törzshöz, ami az ásásban segített. A gyökereket is kissé visszanyestem ültetés előtt. Ugyanezt tettem a hortenziákkal is. Ők első évben alig hoztak virágokat, míg a rózsák azonnal meghálálták a gondoskodást.
Mára már minden gyönyörű a kertben
Kedvencem a rózsa, itthon nagyon jól érzi magát, sokkal szebbek itthon, mint bármikor bajorhonban. Ott kevesebbet sütött a nap, sokat esett az eső. A tópart itt szinte „szűz” volt, nem keltett termeszetes hatást, így azt is betelepítettem, kövek, kavicsok, növények. Mocsaras részek a vízi növények számára.
Ilyen most a tópart. Írisz,vízi írísz, vízi pálma, jucca, erdei szamóca, futó rózsa, árnyék liliom,…a sellővirág most kezd nyílni, ugyanúgy mint a tündérrózsa.
A bejárat egyenes egyhangúságát megtörtük a rózsalugassal, illetve oldalt kanyargósan lefektetett járólapokkal.
Nyári kertem. A rózsák már visszavonultak pihenni, készülnek az új virágzásra, addig is a hortenziák veszik át helyüket, a liliomok, díszgyertya, kristályvirág, szamárkenyér….stb.
A hátsó kert nagyon sivár volt, nem is szerettem oda kinézni, a konyha ablak arra néz, ma már állandóan abban is gyönyörködöm.
A kert téli hangulatát is nagyon szeretem.”
Még egyszer gratulálok Ildikónak a csodálatos álomkert létrehozásához és nagyon sok örömöt kívánok hozzá!
