Cickafark (Achillea) gondozása, szaporítása, felhasználása

Az élénk színekben díszelgő és igénytelen cickafark (Achillea) vagy más néve egérfarkfű tökéletes választás a meleg, déli fekvésű kertbe, teraszra. Számtalan illatos virággal teli ernyővirága méh- és lepkecsalogató, rengeteg rovart magához vonz. Legismertebb fajtája a közönséges cickafark (Achillea millefolium), réteken, legelőkön, gyepes helyeken, utak mellett, mezsgyéken és kertekben, erdők szélén mindenfelé található. Ennek virágai jelentéktelenek, de gyógynövényként annál nagyobb szerepe van. Fűszernövényként is használhatjuk.

Cickafark (Achillea) származása

A fészkesek (Asteraceae) családjának egyik legismertebb tagja a jelentéktelen virágú közönséges cickafark (Achillea millefolium). Magyarországon is őshonos. Mutatós fajtáit és hibridjeit találjuk a kertben. Több nemesítést ezüstlevelűeknek neveznek. Számtalan illatos virággal teli ernyővirágaa rengeteg rovart vonz.

A cickafar ismert vagy régies, népies nevei: közönséges cickafark, orvosi cickafark, egérfarkú, cicfarka, cickóró, csontvirág, jánosfű, ezersallangú egérfark, borbolya, cickafarka, cickafarkkóró, egérfarka, egérfarkú fű, ezerlevelű fű, százlevelű fű, pulykafű, pézsmatő, pezsinató, achilles-fű, hasfájásfű, szűzfű.)

Az Achillea nevet a legendás görög hősről, Akhilleuszról kapta. Homérosz azt írta, hogy egy kentaur tanította meg a félisten Akhilleuszt a gyógyfüvek használatása, aki a trójai háborúban katonáinak vérző sebeit cickafarkfűvel gyóygította.

Hippokratész aranyérre ajánlotta, Dioszkoritész görö katonaorvos pedig vércsillapítóként használta. A druidák időjárásjóslásra alkalmazták és szerencsehozónak tartották, az ajtó fölé akasztották, hogy a betegség távol maradjon. A mezők “jódjaként” is ismert növényt az első világháborúban sebek kötözéséhez is használták.

A cickafarkat már az ősember is ismerte: a különböző régészeti ásatások során a Neander-völgyi temetkezési helyeken is nyomára bukkantak. Gyógyerejét az ókori orvosok is felismerték, sebek, fekélyek kezelésére használták.

A cickafark az egész országban elterjedt, réteken, legelőkön, gyepes helyeken, utak mellett, mezsgyéken és kertekben, erdők szélén lelhető fel. Júniusban és júliusban kell gyűjteni.

Leggyakoribb cickafark fajták

A közönséges cickafark (Achillea millefolium) fajtái kb. 50-80 cm magasra nőnek, és főként rózsaszínű, piros vagy fehér virágokat hoznak. Tompa, sárga tónusú példányokat is nemesítettek.

Élénk ásrga színű a jószagú cickafark (A. filipendulina), ez inkább száraz termőhelyekre alkalmas.

Szép, kb 1 méter magas a „Coronation Gold” és a „Parker”. A hibrid „Feuerland” élénkpiros színű.

Szintén kapható a 60 cm magas kenyérbél cickafark (A. ptarmica), aminek fehér virágzata jelentősen eltér a többi fajtájétól. A nedves talajt kedveli.

Cickafark jellemzése

A cickafark alacsony tarackjaival terjedő kompakt, tömör, bokros növekedésű, mereven felálló szárú évelő. Levelei fésűsen szárnyaltak, melyek színe a sötétzöldtől az ezüstös szürkén át a szürkészöld árnyalatúig terjed.

Citromsárga, aranysárga, rózsaszín, piros, fehér vagy narancsszínű fészekvirágzatait nyáron hozza, júniustól szeptemberig virágzik. A szár tetején áll a sátorozó virágzat, mely sok apró virágból áll. Napon fanyar illatot áraszt.

Magassága fajtától függően 30-140 cm lehet.

A cickafark évelő növény. Szára a földben tova terjeszkedik és kitelelve évente egynyári zöld hajtásokat hoz.

Biokertekben a komposzt aktivátoraként használják, segíti a komposztálás folyamatát. Szeretik a pillangók, zengőlegyek, fürkészdarazsak, katicák, akik fontos segítségeink a kártevők ellen.

A közönséges cickafark (Achillea millefolium) megtalálható a hazi réteken, ezért sokáig gyomként tartották számon. Fűszernövényként csak ritkán használták, gyógynövényként annál inkább. Állítólag már Akhilleusz sebeit is cickafarkkal gyógyították.

Cickafark igényei, gondozása

A cickafark igénytelen növény, nem viselik meg sem ahideg telek, sem a forró, száraz nyarak. Félárnyékos részeken is megél, de legszebben a napos helyeken virágzik.

Napos helyre, közepesen tápdús jó vízelvezetésű talajba ültessük 30-40 cm tőtávolságra. Ültetéshez legjobb időszak a tavasz, de az őszi, október elejei idő is megfelel.

Rendszeres öntözés mellett, jó taápanyagellátottságú talajban dinamikusan fejlődik és virágzik. Hosszú, nyári szárazság idején alaposan öntözzük. Ősszel vagy tavasszal évente lássuk el komposzttal. A magasabb fajtákat támasszuk meg.

Az elhervadt virágokat vágjuk le.

A megfiatalítás érdekében a cickafarkot 3-4 évente érdemes szétosztani.

Gyökerének váladéka védi a közvetlen közelében élő növényeket a betegségektől, és növeli az ellenálló-képességüket.

Metszése

Késő ősszel vágjuk vissza közvetlenül a föld magasságában.

Cickafark szaporítása

Legegyszerűbben tőosztással szaporítható tavasszal vagy késő ősszel. Kiásás után válasszuk szét megfelelő nagyságú részekre a gyökértörzseket, majd rögtön ültessük el őket.

Több fajtája vetéssel is szaporítható, de az utódok sokszor nem is hasonlítanak az eredeti növényre. A magok fényben csírázók, ezért ne takarjuk be őket. Márciustól elővetéssel is próbálkozhatunk, szabadföldbe a fagyok elmúltával, május közepétől vethetjük.

Kártevői, betegségei

Jól ellenáll a kártevőknek és betegségeknek. Erősebb vizesedés esetén gyökérrothadás kialakulhat.

Felhasználása

Egyenként vagy kis csoportokba ültethetjük. Ágyásokban, szegélyekben, kerítések vagy falak mellett is jól mutat. Ideális szomszéd az írisz, a macskamenta, a margaréta, a napfényvirág, a kúpvirág és a díszfüvek.

Vágott virágként is tartós. Szárazvirágként is népszerű.

Közönséges cickafark gyógyhatásai

2022-ben az év győgynövényének választották, évszázadok óta használják a népi gyógyászatban. Elsősorban gyógyteaként fogyasztják, de külsőleg borogatsként vagy fürdővízben is alkalmazható. A népies gyógyászatban és bizonyos esetekben a homeopátiában használják vértisztítóként.

Gyógynövényként csak a fehér virágzatú közönséges cickafark használható, mert ezek tartalmazzák a gyógyhatást hordozó kék színű illóolajat. A növényt június és július hónapban lehet gyűjteni.

A szárában, leveleiben és virágaiban található értékes összetevőknek köszönhetően számos jótékony hatása van.

A cickafark gyulladáscsökkentő, antibakteriális hatású, kiváló étvágy- és emésztésjavító, továbbá serkenti a májműködést. Továbbá lázcsillapító, vérnyomáscsökkentő és vérzéscsillapító tulajdonságokkal is rendelkezik.

Emésztőrendszeri panaszok és a női nemi szervek görcsös fájdalmai esetén is segít. görcsoldó, fájdalomcsillapító hatásának köszönhetően.

Gyulladáscsökkentő hatását külsőleges, a bőrön használhatjuk ki lemosás, borogatás, fürdő, kenőcs formájában.

Teája lázcsillapító, gyulladáscsökkentő, görcsoldó, emésztésjavító, vizelethajtó, vérnyomáscsökkentő.

Cickafark tea készítése

Teához 2 púpozott teáskanál füvet vagy 1 púpozott teáskanál virágzatot ¼ l forró vízzel öntsünk le, 15 percig lefedve hagyjuk állni, majd szűrjük le. Napi 2-3 csészényit igyunk meg belőle, ha emésztési panaszokra használjuk, akkor ezt étkezés előtt fél órával tegyük meg.

Közönséges cickafark, mint fűszernövény

A közönséges cickafark levelei és virágai egyaránt használhatók fűszerkét. Ánizsszerűen keserű levelei kitűnő aromát biztosítanak szószoknak és alapleveknek.

A virágai kitűnően kandírozhatók, és szirupban is eltehetőek. Leveleit fűszeres húsalapleveknél és párolt zöldségekhez használják. Igen óvatosan alkalmazva nagyon jó ízt ad a salátáknak.