Japán kamélia (Camellia japonica) gondozása, szaporítása

A japán rózsának is hívott japán kamélia (Camellia japonica), vagy egyszerűen csak kamélia igen szép, ugyanakkor kényes növény. A rózsának nem rokona, hosszútávú megtartása sem olyan egyszerű. A kamélia gondozása elég nagy kihívás még a gyakorlott kezeknek is. A legkisebb gondozási hibára azonnal a bimbók ledobásával reagál.  

Japán kamélia (Camellia japonica)

Japán kamélia (Camellia japonica) származása

A japán kamélia (Camellia japonica) a hangavirágúak (Ericales) rendjébe és a teafélék (Theaceae) családjába tartozó faj. Rokona a teacserje, amelyből a világ egyik legnépszerűbb italát készítik.

Európában a 18. században „Camellia” néven vált ismertté. Nevét felfedezője, a cseh származású jezsuita patikus és botanikus, Georg Josef Kamel tiszteletére kapta, aki először hozott Camelliát Európába a Fülöp-szigetekről.

Az elbűvölő virágokkal büszkélkedő fás szárú örökzöld cserje Kína és Kora, illetve Japán déli területén őshonos. Kínában már évszázadokkal ezelőtt kedvelt motívum volt festményeken, porcelánokon. Nem csoda, hogy a nyugatot meghódítva a kertek mellett művészeti alkotásokban is helyet kapott.

Európában először Milánó és Firenze környékén ültették. Mára számos szubtrópusi éghajlatú területre, így Madeirára is betelepítették. A mérsékelt égöv hidegebb részein, így hazánkban is szobanövényként tarthatjuk.

A gyönyörű, szabályos és ma már igen változatos színekben fellelhető virág már a 11. századtól kedvelt témája volt a kínai művészetnek, gyakran tűnt fel porcelánokon, különböző festményeken.

Európába átkerülve több írót, zeneszerzőt megihletett. Köztük ifj. Alexandre Dumas-t, akinek A kaméliás hölgy című regénye nyomán a kamélia nagy népszerűségre tett szert a 19. századi Franciaországban. A hősnő ugyanis mindig egy kaméliát hordott magánál, ezzel mutatta meg a világnak szíve tisztaságát. A műből Giuseppe Verdi Traviata címmel írt operát, tovább népszerűsítve az egzotikus növényt.

Kamélia ismertetőjegyei

A kamélia fás szárú, örökzöld cserje vagy kisebb fa. Japánban az eredeti („vad”) kamélia akár 15 méter magasra is megnő, a nemesített változatok azonban csak 2–3 méteresre nőnek.

Hengeres, világosbarna, sima felszínű törzse elágazó. Ágai ferdén felállnak, koronája szétterül. Szórtan álló levelei egyszerűek, tojásdadok. A sötétzöld, bőrnemű, fényes felületű levelek válla keskenyedik, a csúcsuk kihegyesedik. A szélük fogas, a levélnyél rövid. Erezetük szárnyas, élre futó.

Leveeli egész évben díszítenek, de igazi különlegessége a tél végén, kora tavasszal nyíló virága. Virágait többnyire február-márciusban hozza, de akár már januárban is megjelenhetnek. Virágai látványosak és sokfélék. Lehetnek egyszerűek vagy telt szirműak, rózsára emlékeztető formában. A vadkamélia virága a rózsáéhoz hasonlít, szimpla és rózsaszínű.

A kertészeti változatok virágai a legkülönfélébb árnyalatúak, fehér, halvány rózsaszín, pink és élénk piros színben pompáznak, léteznek cirmos változatok is, egy-egy bokron akár több szín is előfordulhat. A virág átmérője elérheti a 15 cm-t. Leggyakrabban dupla virágú változataival találkozunk.

Mára a nemesítéseknek köszönhetően találhatunk ősszel és nyáron nyíló fajtákat is.

A formájuk szinte tökéletesen szabályos, ezért a japán kultúrában a nemesség, a szépség és az egyszerűség szimbólumai. Ugyanakkor a kamélia az elmúlás jelképe volt, mivel virága gyakran egyben hullik le.

virágzó fehér kamélia
virágzó fehér kamélia

Japán kamélia igényei és gondozása

A japán kamélia legjobban a félárnyékos vagy árnyékos védett helyeket kedveli.

A laza, savanyú, jó vízáteresztő, kevés szerves anyagot tartalmazó talajt, a párás levegőt kedveli. Száraz helyen a leveleit rendszeresen permetezni kell. A szárazságot nem bírja. Ne ültessük meszes talajba, mert lúgos kémhatású földben levelei megsárgulhatnak. Télen világos, hűvös helyen teleltessük át.

Nagyon fényigényes, de a közvetlen, tűző napot nem bírja.

A hőigénye közepes, de fagyérzékeny.

A kamélia érzékeny a helyváltozatásra, a hőmérséklet változására, valamint a rendszertelen öntözést is nehezen viseli. Ha a dézsában nevelt kaméliát áthelyezzük vagy akár csak elforgatjuk, elhullajtja bimbóit.

Rendszeres, ugyanakkor körültekintő öntözést igényel. Rendszeres öntözést kíván a bimbóképződés időszakában, de pangó vizet kerülni kell. A túlöntözésre és a földje kiszáradására egyaránt érzékeny. Az öntözéshez, ha lehetőség van rá, használjunk esővizet. Tavasszal és nyáron savanyú talajt igénylő növények számára kifejlesztett tápoldattal tápoldatozzuk havonta.

Metszést nem igényel, de ha közvetlenül a virágzás után megmetsszük, azzal serkenthetjük az újabb virágképződést.

Kamélia teleltetése

Európa enyhébb éghajlatú vidékein gyakori, hogy szabadban nevelik, védett helyre, például kerítések, falak elé ültetve. Magyarországon a téli csapadék és az erősebb fagyok miatt dézsás növényként érdemes tartani.

Ősszel, a fagyok elől menekítsük be fagymentes, de hűvös és világos helyre. Csak a tavaszi fagyok elmúltával tegyük ki újra a szabadba.

Japán kamélia szaporítása

A japán kamélia dugványról szaporítható, amire a késő tavaszi és nyári időszak a legmegfelelőbb.

Kártevők, betegségek

A kamélia hajlamos a bimbóhullásra. Ennek hátterében a helyváltoztatás, hőingadozás és nem megfelelő öntözés egyaránt állhat.

Kártevők közül a levéltetvek, pajzstetvek és takácsatkák is megtámadhatják, valamint gombabetegségek is károsíthatják.

A meszes talajt nem bírja, lúgos kémhatású földben levelei megsárgulhatnak.

Felhasználása

A kamélia elsősorban dísznövényként ismert, de egyes fajtáinak magjából olajat is sajtolnak.

A kaméliaolajat Japánban és Kínában évszázadok óta ismerik és használják különféle szépségápolási célokra, de jó ideje már a nyugati szépségipar is felfedezte jótékony hatásait. Ez az egzotikus szépségolaj rengeteg esszenciális zsírsavat tartalmaz, így hatékonyan ápolja és hidratálja a bőrt, illetve visszaállítja természetes ellenálló képességét. Emellett a haj-, kéz- és körömápolás terén is hasznos összetevő.

A kaméliolajat sütéshez és főzéshez is használják Kelet-Ázsiában, azon belül Kínában, Japánban és Koreában. Különösen a dél-kínai konyhában elterjedt alapanyag.

Érkességek a japán kaméliáról

Coco Chanel francia divattervező olyannyira rajongott a kaméliáért, hogy bátran viselte magán, éppúgy, mint a No.5-ös parfümjét. A virág egyre erőteljesebben jelent meg terveiben: hol a kis fekete ruha kísérője lett, hol egyszerűen csak megszépült tőle a gyöngyházas cipellő.

Európa legidősebb kaméliafája a drezdai Pillnitz parkban található. A 9 méter magas és 12 méter átmérőjű fa virágzásának csúcsán 35.000 virággal örvendezteti meg az arrajárókat.

Ez is érdekelhet

Tetszett a cikk? Oszd meg!

2 hozzászólás

Visszajelzés írása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük