Narancseper és a fáról potyogó teniszlabda
Az ősz egyik titokzatos növénye a narancseper. A zöld, rücskös áltermés teniszlabdára hasonlít, bár szokták majomagynak is hívni. A narancseperfa (Maclura pomifera) nagyon jól alkalmazkodik minden körülményhez, jól alakítható, akár sövénnyé is nevelhetjük. Termése jól mutat őszi dekorációkban.
Narancseper származása, jellemzése
A narancseper (Maclura pomifera) az eperfafélék (Moraceae) családjába tartozó Maclura nemzetség egyik faja, mely Észak-Amerikában őshonos. A nemzetséget William Maclure skót születésű amerikai geológusról nevezték el (1763–1840).
A 19. század első felében került európai kertekbe, parkokba. Magyarországon főleg közparkokban találkozhatunk vele. Többek közt a Vácrátóti Botanikuskertben is találkozhatnk egy termetes példányával.
A Margitszigeten van egy példány, amit még József Nádor hozatott az 1800-as évek elején. a fa túlélte az 1838-as jeges árvizet, a jégtáblák megnyomorították, de el nem pusztították.
Magyar népies nevei: lócitrom, majomagy. A maklúra elnevezés a nemzetség tudományos nevének magyarosodott változata. A vadnarancs elnevezés a narancshoz hasonlító áltermése miatt alakulhatott ki, nem rokona a rutafélékhez tartozó narancsnak.
Gyors növésű, átlagosan 10, de akár 20 m magasságot is elérő lombhullató fa. Terebélyes, szabálytalan alakú, laza, egyenetlenül sűrű koronát fejleszt, melynek átmérője elérheti a 12 m-t. A fiatal példányok törzse egyenes, az idősebbeké csavarodott.
Sötétzöld, sima és viaszos felületű levelei széles tojásdad alakúak. Zöldes-zöldessárga virágainak megjelenése a lombfakadással egy időben kezdődik, áprilistól júniusig tart.
A hajtásnövekedést csak későn fejezi be a narancseperfa, gyakori, hogy lombja csak az első őszi fagyok hatására hullik le. A rügyek télen a gallyakhoz simulnak, sötétbarna színűek, gömbölydedek, de oldalról összenyomottak.
A narancseper kétlaki növényfaj. Termések csak a női ivarú egyedeken találhatók, 12-15 éves korban kezd teremni. Akkor is hoz termést, ha nincs a közelben virágport adó fa, de ekkor a gyümölcs nem tartalmaz magokat. Ősszel érő termései méretesek, átmérőjük akár a 10-12 cm-t is elérheti. Rücskös felületűek, gömbölyűek és sárgászöld színűek.
Őshazájában éretten narancsszínű, messziről nézve éretlen narancshoz hasonlít. Magyarországon, mivel nem érik be teljesen, a legérettebb állapotában is csak sárgászöld színű az áltermés.
Narancseper igényei, gondozása
Cikcakkos ágai, mutatós virágai és áltermései, valamint ősszel szépen sárgálló lombozata miatt hazánkban is kedvelt dísznövény.Gyakran ültetik sorfának, vagy mezőket szegélyező erdősávokba.
A napfényt kifjezetetten kedveli. Laza szerkezetű, tápdús talajban fejlődik a legszebben.
Felhasználása
A gyümölcsök szeptember-októberben érnek és hullanak a földre. Finom illata ellenére a gömbök íze élveztehetetlen, emberi fogyasztásra alkalmatlan, az állatok se nagyon fanyalodnak rá. Egyedül a mókusok fogyasztják, de ők is csak a gyümölcshúsban megbújó magvakat keresik. Japánban az eperfafajok mellett a narancsepret is használják selyemhernyók etetésére.
Gyümölcse ideális lakásdísznek. Olaját likőrök ízesítésére, szörpök, üdítők készítésére használják.
A termésében és afás részekben termelődő tejszerű, ragacsos lé bőrgyulladást, bőrirritációt okozhat.
Sárgás színű fája rendkívül kemény, ellenáll a korhadásnak, kártevőknek, ezért az indiánok előszeretettel készítettek belőle íjakat, fegyvereket, szerszámokat.
Nagy kiterjedésű sík területeken szélfogónak ültették, hogy mérsékeljék vele a szél eróziós hatását. A faiparban szerszámfaként hasznosítják, pózna, vasúti talpfa, kerítésléc készül belőle. Kiszárítva jó minőségű tűzifa.
Textilek festőnövényeként is használják, kérgéből sárga festékanyag vonható ki.