Mi legyen a lehullott a lombbal? – tanácsok a Zöld Pagonyból

Ősszel a kerttulajdonosok örök kérdése, hogy „Mi legyen a lehullott a lombbal?” Ha valaki, akkor Sinka Erika, a csodálatos Zöld Pagony tulajdonosa és főkertésze erre is tudja tökéletes választ. Azt gondolom sejted, hogy nem nylon zsákban végzik a lehullott falevelek.

Mi legyen a lehullott a lombbal? – tanácsok a Zöld Pagonyból

Pár napja megosztottam a Bardóczi Sándornak, Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatal Főtájépítészének és Tájépítészeti osztályvezetőjének a gondolatait arról, hogy mit tehetünk a zöldfelületek csökkenése ellen. Ő is arra bíztatott bennünket, hogy az őszi lombok ne nylon zsákban végezzék, hanem hasznosítsuk azokat a kertben.

Sinka Erika el is mondta, hogy nála hogy történik ez a hasznosítás, mit tesz a lombokkal, hogyan lesz azokból érték.

Nézzük is, mi legyen a lehullott a lombbal!

Sokan kérdeztétek tőlem személyesen és a kertlátogatások során, mostanában privátban is, hogy mit csinálok a lehullott lombbal?!
Igen, ennek ugyan most van itt az ideje, de erre már előtte is „fel lehet és fel kell készülni”. Sok szakember, kerttulajdonos már írt erről a témáról én mégis a saját kertemben zajló folyamatokról szeretnék most írni.
🍁🍁🍁
A kerti teendők zömét (szinte) szétválaszthatjuk évszakonként, de az előrelátó kertész már az év folyamán tervez, szervez, gondolkodik … Így van ez a „hirtelen” (ezen az őszön ez nem igazán jellemző) lehullott őszi lombbal is.
Kertünk (ahogyan a Zöld pagony is) a Természet egy része kár is lenne ezt teljesen kivonni, kivágni a nagy egészből, inkább próbáljunk meg vele együtt dolgozni, alakítani, tervezni.
🍁🍁🍁

Tehát a lehullott lombbal mit is teszek?!

Az évelőágyásokban, a virágágyásokban ott hagyom, had takarja az évelőket, mint a „puha paplan”. Igaz már nincsenek olyan „szigorú” telek, mint évekkel ezelőtt, de biztosan „bekacsint” hozzánk is a TÉL?! Akkor viszont jó a már előre elkészített takaró. Ennek egy része tökéletesen elrohad, komposztálódik, összetömörödik. Nagyobb levélmennyiséget halmozok fel az újonnan elültetett fák, cserjék töve köré, vagy az érzékenyebb, esetleg a savanyú földet kedvelő növények alá. Viszont vannak olyan évelők, melyek nem szeretik a lombtakarást, ilyen pl: a tűzeső.

Kora tavasszal, amikor kitisztítom az ágyásokat, akkor csak azt a kb. felső egyharmad részét szedem le, ami még nem esett össze. Ez megy a komposztálóba, vagy ha nem fér bele (mert nálam is van ám ilyen), akkor vastagabb falú zsákokba (virágföldes zsákba, vagy fekete szemetes szákba) gyűjtöm össze, melynek alját és oldalát kiszurkálom, jól megtömöm váltakozó állagú és minőségű növényrészekkel. Ha maradt esetleg őszről, az ültetések folyamán némi kerti föld, az is mehet bele. Legyen olyan, mint egy jó rakott krumpli, vagy éppen egy olaszos lasagna. A legvégén locsoljuk be. Itt hamarabb komposztálódik, mint a nagy ládákban. Az év folyamán pedig fel lehet használni az ültetéseknél, vagy mehet a komposztáló láda tetejére, vagy beleforgatva.
🍁🍁🍁

A beteg lombbal, apróbb ágrészekkel mit is lehet tenni?

Mivel égetni nem lehet, sőt: nem szabad!!!! … ezért vagy beásom a kert egy félreeső, mélyebb részén, vagy félreteszem és a nyári „szalonnázás-gulyáslevesfőzésnél” majd elővesszük. Bár nálam beteg levelek csak az utcán lévő nagy vörösjuhar fa jóvoltából van, ott megy a kúszóboróka és gyertyánfa alá. Rengeteg levelet tudok idepakolni.
De ősszel egyszer, vagy jó esetben kétszer is megteszem az őszi lemosó permetezést. Ezzel nagy számban le tudom szűkíteni a kártevők és betegségek számát.
🍁🍁🍁
A fűre hulló őszi lombot mindenképpen összeszedem!!! Ott nem maradhat, hiszen alatta a fű kirohadna, eltűnne, kikopna. Az ide hulló leveleket is a komposztba, vagy a növényágyásba szórom, terítem szét. Tavasszal pedig a fentiek szerint járok el.

Az őszi fűápolásról csak annyit, hogy az utolsó fűnyírás alkalmával (nálam ez sokszor november vége, december elejére esik) rövidre (5-6 cm magasra) vágom le. Ez lehet, hogy rövidnek tűnik, de ha hosszabbra hagyom, akkor a tél folyamán keletkező eső, hó, jég könnyebben ledönti, elnyomja a füvet, így az elgombásodhat, tavaszra csak sárga foltos füvünk lesz. Ha már minden lombot összegereblyéztem, akkor jöhet az őszi, speciális trágya (magas káliumtartalma fokozza a fagyállóságot, erősíti a sejtfalakat és csökkenti az elfagyás és a betegségek kockázatát, egészségesebbé teszi a gyepet, amely így jobban ellenáll a kemény téli időjárásnak, és tavasszal megerősödve kevésbé gyomosodik, mohásodik). Időben kell kiszórni, mert a felszívódása lassúbb, mint a nyári összetételnél!

Én az őszi gyepszellőztetést kihagyom, mert nálam nem összetömörödött, kemény a talaj, hanem nagyon homokos, és a mindennapos, őszi lomb-gereblyézéssel ezt pont el is végzem.

Azt hiszem sokak nevében mondhatom, hogy nagyon köszönjük Sinka Erikának az újabb hasznos tanácsokat!