Vénusz légycsapója, a húsevő növények királynője

A Vénusz légycsapója (Dionaea muscipula) sokak szerint a húsevő növények királynője. Élve fogja el a rovarokat, hatalmas “pilláit” bezárja és fehérjeoldó emésztőanyagaival megsemmisíti áldozatát. Érdekes tulajdonságai, a rovarokkal való táplálkozása miatt kedvelt növény. 

Fokozottan védett növény, ma már csupán az Egyesült Államok délkeleti részén, Észak- és Dél-Karolina államban honos. A nitrogénben szegény talajt kedveli, ezért mocsarak, tőzegláp vidékek lakója.

Érdekes levelei nyitott kagylóhoz hasonlítanak, mindkét oldalon hatalmas “pillákkal”. Ezeket zárja össze, ha becserkészte áldozatát. Édes nektárt termel, a csábítóan kellemes illata vonzza a rovarokat. Mindkét levélfélen található 3-3 érzőideg. Ezek az első érintésre nem reagálnak, csak a második érintés aktiválja őket. Ez lehetővé teszi, hogy a csapdába került élettelen tárgy, pl. homokszem vagy apró mag esetén ne csukódjon be rögtön.

venusz légycsapója

Vénusz légycsapója

Nevével ellentétben nem csak léggyel táplálkozik, bár kétség kívül a légy is nagy kedvence. Amikor a kagylóba került rovar el kezd mozogni, megtörténik a második érintés is, az inger hatására a levélpár összezár. A rács mögé került rovar nem tud kiszabadulni, a levél mirigyeiből termelődő fehérjeoldó emésztőanyag megkezdi a falatozást. Az emésztés nagyobb zsákmány esetén 8-10 napig is eltarthat. A folyamat végén a levél ismét szétnyílik, a rovarból visszamaradt, emészthetetlen részeket lefújja a szél, lemossa az eső, és a Vénusz légycsapója ismét tárt karokkal fogadja tudatlan látogatóit.

A vénusz légycsapója a világos, napos helyet kedveli. Legjobb számára a napi 12-14 óra napsütés. Tavasztól őszig 20-22°C fokos hőmérséklet a legkedvezőbb a számára, télen, a nyugalmi időszakában 3-10°C fokos helyiségben érzi jól magát. Tartásához párás környezetre van szükség. Csak lágy vízzel, pl. esővíz, desztillált víz, felforralt és lehűtött csapvíz szabad locsolni, tápoldatozni nem szabad. Rengeteg vizet kíván, nyáron célszerű cserepestől 1-2 cm vízbe állítani. Ez az a növény, amit kirohasztani nem lehet.

A levelek színe évszakonként változhat. Ha éhezik, akkor a csapdák belső oldala élénkpiros színű. A fiatal növény 2-3 éves korában nevel először csapdákat. 2-3 évente tavasszal, a növekedési időszak megkezdése előtt ültessük át rostos mohatőzegbe.

A növényt tilos etetni és feleslegesen ingerelni, ugyanis 2-5 összecsukódás után a csapda működésképtelenné válik és leszárad. A kedvező körülmények között tartott növények akár 20-25 évig is élnek.

Szüksége van nyugalmi időszakra, októbertől fokozatos csökkentsük a fényt, és a hőmérsékletet. Februárban, amikor éledezni kezd fokozatosan növeljük a fényt és a hőmérsékletet.
Magról szaporítása nehézkes és hosszadalmas, inkább tőosztással és levéldugványozással próbálkozzunk.

Nézd meg ezeket is!

You may also like...

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

6 + 17 =