Leggyakrabban előforduló pajorok a kertben

A hobbi kertésznek nem elég növényismerettel rendelkeznie, jó ha tisztában van a kert egyéb élőlényeivel is. A rovarok közül soknak pajor formájú lárvája van, mint a cserebogárnak is. A komposztban talált pajorok viszont sosem kártékonyak, sőt! Ismerd meg melyik pajorok fordulnak elő leggyakrabban a kertben, hogy jól tudj dönteni. Általános szabályként elmondható, hogy ami korhadó növényi részek között találunk az nem káros és jobb futni hagyni! 

Tóth Florence osztott meg velünk egy nagyon hasznos bejegyzést a kertben előforduló pajorokról.

Leggyakrabban előforduló pajorok a kertben

Sajnos sokan nem tudnak túllépni azon, hogy a cserebogáron kívül léteznek más rovarok is amiknek pajor formájú lárvájuk van.
Egy kis ismertető a kertben leggyakrabban előforduló pajorokról.

Cserebogár: lárvája élő növényekkel táplálkozik, azok környezetében fordul elő. Komposztban sohasem. Könnyen felismerhető erős szájszervéről és a felsoroltak közül neki a leghosszabb a lába. Sík felületre helyezve a lábait használja a haladáshoz.

Rózsabogarak, virágbogarak: lárvája kizárólag! korhadó, bomló növényi részekkel táplálkozik. Gyakran megtalálható komposztálóban ahol segíti a lebontást. Peték és L1-es lárvák komposzttal észrevétlenül behurcolhatók ágyásokba, virágcserepekbe, de az ott élő növényben nem tesznek kárt.
Könnyen felismerhető hengeres testéről, gyenge szájszervéről és rövid lábairól. Sík felületre helyezve a hátán fekve közlekedik.
A kifejlett rovarok érett, rothadó vékony héjú gyümölcsöket keresnek, illetve nektárral táplálkoznak. Az aranyos rózsabogár kismértékű kárt tehet a virágok rongálásával. Könnyen összekeverhető a márványos-, smaragdzöld-, pompás-, rezes virágbogárral, amik védettek!

Szarvasbogár: lárvája kizárólag! keményfa korhadékán él. Megtalálható farönkben, forgácsban, aprítékban. Élő fába sohasem tesznek kárt, kizárólag a holt fákat bontják!
L3-as lárvái akár a 8cm-t is elérik. Legjobban az oldalán lévő légző nyílások alapján lehet felismerni amik C-betűt formáznak. Ezenkívül a végbél nyílásuk „Y” alakú, a többieké transverse/átlós.
Magyarországon védett, eszmei értéke 10ezer ft. (A kis szarvasbogár (Dorcus parallelipipedus) lárvája hasonló felépítésű csak a mérete kisebb.)

Orrszarvúbogár: lárvája kizárólag! korhadékkal, bomló növényi részekkel táplálkozik. Nem olyan válogatós mint a szarvasbogár néha komposzban is előfordul, de többnyire ő is a keményfát keresi. Szintén csak holt fákat bont!
Lárvája nagy méretű vaskos eléri a 6-8cm-t, sárgás árnyalatú, feje nagy méretű és sötét barna színű. Könnyen megkülönböztethető az oldalán található légzőnyílásokról amik sötét színűek.
Magyarországon védett, eszmei értéke 50ezer ft.
A Btk szerint a védett rovarok elpusztítása minden fejlettségi állapotában természetkárosításnak minősül!
A képeken L3-stádiumú lárvák láthatók, a fejletlenebbeket nehezebb lehet azonosítani. Általános szabályként elmondható, hogy ami korhadó növényi részek között találunk az nem káros és jobb futni hagyni! 🙂

Nagyon köszönjük a hasznos tanácsokat!