Jó döntés-e a térkő, zúzott kő a kertben?

A kő mindig is fontos szerepett játszott az ember életében. Napjainkban talán túl sokat is. A természetességre hivatkozva egyre népszerűbbek a “kőkertek”.  Divat lett a kertek, udvarok és közterületek szükséges mértéknél nagyobb térkövezése, betonozása, kőzúzalékkal, kaviccsal való beszórása. De valóban jó ötlet növények helyett térkövekkel telepakolni a kertet?  Tényleg csak áldás a kő a kertben?

modern kert: kő a kertben

Jó döntés-e a térkő, zúzott kő a kertben?

Magam is a természetes kertek híve vagyok. A kertet azonban a természet élő egyedeivel szeretem benépesíteni, nem pedig a kövekkel. Sokan azért választják a követ, mert az parktikus megoldásnak tűnik. Úgy vélik, hogy a térkő vagy zúzott kő lerakása után évekre minden gondot levettek a lábukról. A követ nem kell kapálni, nyírni, sőt még tápanyag, víz sem kell neki, nincs semmi további teendő vele.

Itt jön a nagy tévedés. Sokan elfelejtik, hogy kertet létrehozni és fenntartani felelősség az utódok felé. Valami olyasmi, amivel hozzáteszünk a világhoz és nem elveszünk belőle. A kertbe lerakott kő nem marad örökre olyan, mint amikor elkészült. További teendő is akad bőven. Idővel a szép fehér kavics elszíneződik, a térkő mohásodik, a kövek közötti résekben is kibújik a gyom, aztán jön a környezetkárosító gyomirtózás…

Pedig mennyivel természetesebb, szebb és nyugtatóbb egy buja zöld kert. Vadady Mária írása rávilágít arra, miért kellene száműzni a köveket és miért hozzunk létre inkább burjánzó kertet.

Kő, köves, kietlen, vagy zölden burjánzó?

Nagy divat lett mostanában a kertek, udvarok, közterületek az indokolt használati mértékénél jóval nagyobb területen való térkövezése, betonozása, kőzúzalékkal, kaviccsal való beszórása. A gazdáik egymástól adják- veszik a divatos ötletet, az ilyen kertek építéséből, az itt halódó növények állandó pótlásából hasznot remélő kertépítők “kert kevés munkával” reklámszövegének bíztatásával.

Tudtátok, hogy az ilyen burkolattal lefedett területek is hozzájárulnak a helyi klíma melegedéséhez, a szárazsághoz?

Hogy akár egy frissen megépített autópálya felülete is megváltoztatja a terület addigi csapadékhullási szokásait, mert a felszálló száraz, meleg levegő szinte odébb löki az addig ott kiürülő esőfelhőket?

Vajon mennyiben járulnak hozzá az egyre növekvő számú ilyen divatos területek az ottani természetes élővilág gyérüléséhez, pusztulásához?

Tudjátok, hogy mekkora különbség van egy kietlen, csak gyéren beültetett száraz terület és egy természetesen, a helyi adottságokhoz alkalmazkodó, növényekkel fedett (talajtakaró évelők, virágok, cserjék, fák, közöttük a komposztálódó talajfedés) terület között?

A párásabb klíma, a változatos, impulzusokkal teli látvány, a virágok, a zöldek (ami nyugtató hatású a színek között) különféle árnyalatai, formájú/textúrájú levélzet, a különféle magasságok, az ezek között röpködő rovarok, madarak, lent csörtető sünök, napozó/illanó gyíkok, lustálkodó háziállatok mind simogatás az ember külvilágban megtépázott lelkének!

Vajon a méheknek, lepkéknek, madaraknak mennyire van joguk, akarom mondani kedvük az ilyen steril területeken átrepülni, ide leszállni?

négyévszakos kert őszi pillanatai

Tényleg hasznosak a kevés gondozást igénylő kőkertek

A városokban a kevés beültethető felület híján a kietlen lapostetőket is beültetik, egy buta divat miatt pedig egyre szaporodnak a “kevés gondozást igénylő”, változatosságot inkább a burkolatokban adó kőkertek. Locsolás csak praktikusan, az elültetett növények alatt, pont annyi, amennyi az életben maradásukhoz elég.

A burkolat alatt nem pazaroljàk a vizet, az alatta levő talaj porrá válik, mert a benne levő hasznos élőlények kipusztulnak belőle. A ház körüli hőmérséklet fokokkal több, mint egy buja kerttel övezett ház környezetében.

Sebaj, bent klíma zümmög, a kinti kültéri egységeik meg plusszban megdobják a ház melletti hőmérsékletet. Persze mindenkinek joga van azt csinálni a saját tulajdonán, ami neki tetszik. De vajon tényleg tudja, hogy mit csinál, amikor a divatot utánozza?

Pedig lehetne ezt úgy is csinálni, olyan növényeket ültetni, amik csak kezdetben igénylik a rendszeres locsolást, aztán egész kevéssel beérik lelkiismeretesen kiválasztva a fajtákat.

Nagyon köszönjük a megszívlelendő gondolatokat Vadady Máriának!

Nézd meg ezeket is!

You may also like...

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük