Boglárkacserje (Kerria japonica) gondozása, szaporítása

A boglárkacserje (Kerria japonica) aránysárga virágaival már májustól vonzza a tekinteteket, egészen júliusig virágzik, de olykor ősszel is előfordul szerény utóvirágzás. Gondozása roppant egyszerű, szaporítása a hajtások leválasztásával a legegyszerűbb.

Boglárkacserje (Kerria japonica) származása, jellemzése

A boglárkacserje (Kerria japonica) Kínában és Japánban honos rózsaféle (Rosaceae), a hegyvidéki erdők lakója, főként hegyi patakok és folyók partján található meg. Európába William Kerr skót kertész és növénygyűjtő jóvoltából került a 19. század elején, tudományos nevét is neki köszönheti. Kertekben, mezőkön is ugyanolyan robosztus növénnyé fejlődik, mint kelet-ázsiai hazájában.

A boglárkacserje nyárizöld növény, őszre lehullajtja leveleit. Magagassága 1 – 2 méter, szélessége akár 3 méter is lehet. Alakja tölcsér formájú, hosszúkás, tojásfformájú, fűrészes szélű, élénk zöld levelei vannak.

Vékony, ívesen elhajló vesszői világoszöld színűek, fényes felületűek. Ezeken ritkásan állnak hegyes csúcsú, fűrészes szélű, világoszöld levelei, melyek felülete finoman redőzött.

Nem sokkal lombfakadás után, áprilisban hozza aranysárga virágait, de az őszi utánvirágzás sem ritka. Az alapfajnál ezek egyszerű, örszirmú, sárga színűek, ám létezik fehér szirmú változata is, ez utóbbi ritkább.

Boglárkacserje fajták

A boglárkacserje a Kerria család egyetlen faja. Természetes formája szerint egyszerű virágzata öt sárga szirommal rendelkezik. A „Golden Guinea” fajtánál ezek különösen nagyok.

A „Pista” szintén egyszerű virágzatú, de fehér-zöld mintájú leveleinek köszönhetően virágzás után is igen mutatós.

A William Kerr által 1804-ben bemutatott Plentiflora fajta tömött, pomponszerű, napsárga vrágot hoz, nem csoda, hogy dísznövényként ez terjedt el leginkább. Ez szerepel a bejegyzésben lévő fotókon is.

Ültetése

Ősszel és tavasszal egyaránt ültethetjük bárhova, bármilyen talajba. A telepítése utáni első évben érdemes rendszeresen öntözni.

Boglárkacserje igényei, gondozása

Napos, félárnyékos helyen érzi magát a legjobban, de árnyékban is virágzik. A tűző naptól óvjuk. Bármilyen nem túl extrém talajban megél, a városi klímát is jól tűri. Laza szerkezetű, tápanagyban gazdag talajban szebb és terebélyesebb lesz és bőségesen virágzik.

Az igénytelen boglárkacserjével csupán annyit kell foglalkoznunk, hogy időnként leszúrjuk a sarjakat, illetve levágjuk a belőlük kinövő, túlságosan elterjedő hajtásokat.

A szárazságot jól tűri. Olykor megöntözhetjük, és elláthatjuk komposzttal, de különösebb gondozást nem igényel.

Elterebélyesedő habitusát metszéssel lehet kordában tartani, a formázás mellett ezzel a bőséges virágzást is elősegítjük.

Metszés, visszavágás

Kemény teleken előfordulhat, hogy elfagynak a fiatalabb hajtások. Ezeket vágjuk le az egészséges részig. Egyébként csak 3-4 évente kell kivágni a közvetlenül föld feletti régi hajtásokat, és igény szerint lerövidíteni egyes ágakat.

A nagyon terjeszkedő, de nem virágzó cserjéket tavasszal erősen vágjuk vissza.

Boglárkacserje szaporítása

Ősszel vágott dugványokkal vagy tavasszal ledugott bujtóvesszőkkel szaporíthatjuk. Legegyszerűbb azonban a gyökeres hastások leválasztása és új helyre ültetése.

Kártevői, betegségei

Nagyon jól ellenáll a betegségeknek és a kártevőknek.

Felhasználása

Cserjecsoportokban és sövényként is használható. Érdemes más növényekkel társítani, például hortenziával, amely akkor hozza virágait, amikor a boglárkacserje már elnyílt. Ágyások és szegélyek háttér növénye lehet, sziklakertbe is tehetjük.

Jól mutat örökzöldek és más virágzó cserjék mellett, mint például vörös ribiszke, gyöngyvirágcserje, gyöngyvessző vagy rózsalonc.