Rózsalonc gondozása, jellemzése
Már épp itt az ideje, hogy a rózsalonc gondozása témában is megjelenjen egy bejegyzés. Még egyáltalán nem írtam a loncokról, annak ellenére, hogy igen kedveltek hazánkban is és a loncok családjába kb. 135-170 faj tartozik.
Származása: A lonc (Lonicera vagy Caprifolium) a mácsonyavirágúak (Dipsacales) rendjébe, ezen belül a loncfélék (Caprifoliaceae) családjába tartozik, Kb. 135-170 lonc faja létezik.
A nemzetség a nevét, Lonicera, Adam Lonicerról kapta, aki a 16. század egyik legismertebb füveskönyvének (Kreuterbuch) szerzője volt.
A legismertebb fajok: a búbos lonc (Lonicera periclymenum), a japán lonc (Lonicera japonica) és rózsalonc.
A rózsalonc vagy fürtöslonc (Weigela) Kelet-Ázsiában őshonos, Európában a leggyakrabban ültetett loncféle.
Ismertetőjegyei: lombhullató cserje, erebélyes, 2–3 m magas cserje.
Virágok: fajtától függően rózsaszín, piros, lilás, esténként némely változata illatos
Virágzási idő: májustól júliusig
Fogyaszthatóság, mérgezőség: nem fogyasztható, mérgező
Magasság: kifejlett növény magassága 2 – 3 méter is lehet
Habitus: bokros
Cserépben nevelhető-e: próbálkozhatunk vele
Rózsalonc gondozása
Gondozása: napsütést igényel, némi árnyékot elvisel, savanyú vagy semleges kémhatású talajt szereti. Szereti a vízet, rendszeresen öntözzük. Tavasszal tartós hatású trágyát adjunk hozzá. Jól gondozva sokáig elél és még idős korában is jól viseli az átültetést.
Tavasszal szükség szerint ritkítsuk ki, metszük meg, az elszáradt részeket vágjuk le.
Szaporítása: zölddugványozással júniusban, erős vesszőjűeknél esetleg fásdugvánnyal
