Komposztálás praktikái, hogy a hulladékból érték legyen

A komposztálás környezetbarát és költséghatékony módszer arra, hogya hulladékból értéket teremtsünk és tápanyagban gazdag humusszal ajándékozzuk meg a növényeinket. Olvasónk elárulja, milyen egyszerű praktikákkal varázsol a kidobásra szánt hulladékból tápanyagban gazdag földet, amit aztán bőséges burjánzással hálálnak meg a növényei. Kövesd a példáját!

komposztálás - komposztáló tartály

Komposztálás praktikái – olvasói tanácsok

Visky Katika, akinek már sok hasznos tanácsot és kitűnő receptet köszönhetünk, ezúttal a komposztálás rejtelmeibe kalauzol el bennünket.

“Sok évvel ezelőtt kezdtem a komposzt készítést. A kert, amit művelek a Duna régi árterületén van, ebből adódóan homokos, elillan belőle a nedvesség, nem takarja a növények gyökérzetét, ahogy kellene. Javítani kell a szerkezetét állandóan, amit trágya és komposzt bedolgozásával próbálok megoldani.

A komposzt készítéshez nem szükséges gyakorlat, a tapasztalataimat megosztom, hátha segítek annak, akiben érlelődik a gondolat, hogy belevágjon. Eleinte nem volt növényi hulladékgyűjtőm, csak halomba raktam a kikapált gyomot, levágott virágszárat. Azt vettem észre, hogy állás közben összeesik, másik évben ezen a helyen sokkal könnyebben lehetett felásni a talajt, morzsalékossá vált és nagyon szépek lettek a palántáim.

Azóta már van komposztáló tartályom. Alja nincs, a talajra kell helyezni, és a négy oldalát fedéllel lehet lezárni. Alulra hosszabb, szárazabb növényi részeket  (gally,virágszár) rakok. Erre jöhetnek a gyomok mellett a bab-, borsószár, fűnyesedék és a konyhában gyűjtött zöldség és gyümölcs héjak, tojáshéj, kávézacc, tealevél filter nélkül.

A gyümölcsökre ragasztott címkéket leszedem, mert nem bomlik el. A befőzés egy aranybánya a komposzthalomnak, mert ilyenkor egyszerre sok hasznosítható hulladék keletkezik.

Ősszel a virágládákból ide borítom a kiszedett növények mellett az elhasználódott földet is. Nem teszek bele ételmaradékot, beteg növényt, cserép és üvegdarabot, műanyagot, csonthéjas gyümölcsök magját, diólevelet, dióhéjat.

Idővel az összegyűjtött növényi részeken teszik a dolgukat a benne lévő mikroorganizmusok, gombák. Pont mint az erdőben látható, pl. az eldőlt fa korhadása vagy az avar érése. Megjelennek benne a giliszták, kicsi élőlények, melyek tevékeny részesei a folyamatnak.

Fontos, hogy a levegő és nedvesség átjárja a halmot. A nedvességet úgy biztosítom,hogy a kiszedett gyomot azonnal ráteszem, amíg sok a víztartalma. Néha esti locsolásnál megpermetezem, a fedél is védi a kiszáradástól.

A konyhában tartok egy kis edényt, ebben gyűjtöm az ott keletkezett ide való hulladékot.

A komposztáló alsó részén négy felhúzható lap van, így könnyen kiszedhető az aljáról az érett anyag. Már nemcsak a tápanyag-utánpótlására használom a kertben, hanem a növények tövére helyezem nedvességmegtartás céljából. A cserepes növények ültetésénél ezzel javítom fel a virágföldet állagában és tápanyag tartalmában is.

A kiszedett komposztot nem szoktam rostálni. A növényeknek eltérő a korhadási idejük, ezért az el nem korhadt szárdarabokat  kiszedem és visszateszem a halom tetejére.

Mindenkinek ajánlom ezt a tápanyag utánpótlást, mert a jobb kondícióval rendelkező növények, virágok sokkal ellenállóbbak a betegségekkel szemben.

Mindenkinek azt kívánom merjen belevágni és sok sikert a megvalósításhoz!”

Nagyon köszönjük Visky Katikának a hasznos tanácsokat!

Nézd meg ezeket is!

You may also like...

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

9 − hat =