Bánáti bazsarózsa ( Paeonia banatica) gondozása

Bánáti bazsarózsa (Paeonia officinalis subsp. banatica vagy (Paeonia banatica) vagy bánsági bazsarózsa Magyarországon is megtalálható növényritkaság. Legnagyobb számban a Baranya megyei Zengő gerincén él, ennek köszönhetően kapta a mecseki bazsarózsa névet is. A május elejétől virágzó növény természetbeni előfordulásai védettek, de a kiskertekben is termeszthető. Gondozása nem bonyolultabb, mint a többi bazsarózsa fajé.

bánáti bazsarózsa

 

Bánáti bazsarózsa (Paeonia officinalis subsp. banatica) jellemzése

A bánáti bazsarózsa botanikai besorolása nem egyértelmű. Eredetileg önálló fajként írta le Anton Rochel botanikus Paeonia banatica tudományos névvel. Később, Soó Rezső munkássága révén, a kerti bazsarózsa (Paeonia officinalis) alfajaként tekintettek rá Paeonia officinalis subsp. banatica néven. Máig megoszlanak a vélemények, egyes helyeken továbbra is alfajnak tekintik, míg másutt önálló fajként jelölik meg.

A bánsági bazsarózsa bokrosodó, lágyszárú növény, 40–60 cm magassággal. Sötétzöld levelei hosszúkásak vagy tojásdadok. Nagy, de nem telt virágai egyesével nőnek. Virágzási ideje az időjárás függvényében május, június eleje is lehet.

A meszes, tápanyagban bővelkedő humuszos, laza erdőtalajokon, dombvidéki molyhos-tölgyesekben, cseres- és gyertyános-kocsánytalan tölgyesekben, illetve gyepekben, erdőszéleken él.

Bánáti bazsarózsa magyarországi előfordulása, védettsége

Becslések szerint a világon fellelhető teljes állomány bánáti bazsarózsa állomány 90%-a Magyarországon található. Kis számban a környező országokban, elsősorban Romániában és Szerbiában is előfordul.

Magyarország területén először Kitaibel Pál figyelte meg Hosszúhetény és Pécsvárad között 1799-ben. Máig ez a legfontosabb élőhelye a Hosszúhetény és Pécsvárad között elterülő Nagy-mező, Arany-hegyen.

Magyarországon 1982 óta fokozottan védett növény, természetvédelmi értéke 250 000 Ft.

Védelmét ritkasága, a magyarországi flórában játszott fejlődéstörténeti szerepe (jégkorszak előtti reliktum) és növényföldrajzi jelentősége (pannóniai endemizmus), végül veszélyeztetettsége indokolja.

Bánáti bazsarózsa gondozása

Mivel fokozottan védett növény, a hazai kertészetek nem foglalkoznak az értékesítésével. Ha mégis sikerül egy példányt beszereznünk, akkor elsősorban félárnyékos helyre tegyük, de jól tűri a teljes megvilágítást is.

Tápanyagban gazdag, de jó vízelvezető talajt igényel. Közepesen vízigényes, ezért száraz nyarakon hamar visszahúzódik a földbe.

Bánáti bazsarózsa ültetése

A bánáti bazsarózsa ültetése tavasszal és ősszel is eredményes lehet. Az azonban érdemes tudni, hogy átültetés után pár évig várni kell virágaira. Érdemes tehát a végleges helyére ültetni, mert az átültetést nem igen szereti.

Ültetéséhez 3-5 rügyes, életerős tövek (rizómák) a legalkalmasabbak. Napos helyen ássuk ki a földet, majd rüggyel felfelé helyezzük bele a bazsarózsa gyökeret úgy, hogy a felső rügy 3-4 cm-re legyen a lyuk tetejétől.
Az őszi ültetésű növény csak tavasszal fog kihajtani. Célszerű egy kis karóval megjelölni a helyet, hogy tavasszal is emlékezzünk a virág pontos helyére, nehogy levágjuk az első fűnyírás alkalmával.

Bánsági bazsarózsa gyógyhatása

Régebben gyógyászati célra is gyűjtötték, mert gyökerei és zsíros-olajos magvai alkaloidot (paeonin) tartalmaznak, amit epilepszia ellen görcsoldóként, illetve hánytatónak használtak. Fokozottan védett volta miatt már nem gyűjthető.

Nézd meg ezeket is!

You may also like...

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

tizenöt − 5 =