Bánáti bazsarózsa (Paeonia banatica) gondozása
Bánáti bazsarózsa (Paeonia officinalis subsp. banatica vagy Paeonia banatica) vagy bánsági bazsarózsa Magyarországon is megtalálható növényritkaság. Legnagyobb számban a Baranya megyei Zengő gerincén él, ennek köszönhetően kapta a mecseki bazsarózsa névet is. A világ legritkább bazsarózsa fajtája május elejétől virágzik. Természetbeni előfordulásai fokozottan védettek, kereskedelme, tartása engedélyköteles. Gondozása nem bonyolultabb, mint a többi bazsarózsa fajé.
Bánáti bazsarózsa (Paeonia officinalis subsp. banatica) jellemzése
A bánáti bazsarózsa botanikai besorolása nem egyértelmű. Eredetileg önálló fajként írta le Anton Rochel botanikus Paeonia banatica tudományos névvel. Később, Soó Rezső munkássága révén, a kerti bazsarózsa (Paeonia officinalis) alfajaként tekintettek rá Paeonia officinalis subsp. banatica néven. Máig megoszlanak a vélemények, egyes helyeken továbbra is alfajnak tekintik, míg másutt önálló fajként jelölik meg.
A bánsági bazsarózsa bokrosodó, lágyszárú növény, 40–60 cm magassággal. Sötétzöld levelei hosszúkásak vagy tojásdadok. Nagy, de nem telt virágai egyesével nőnek. Virágzási ideje az időjárás függvényében május, június eleje is lehet.
A meszes, tápanyagban bővelkedő humuszos, laza erdőtalajokon, dombvidéki molyhos-tölgyesekben, cseres- és gyertyános-kocsánytalan tölgyesekben, illetve gyepekben, erdőszéleken él.
Bánáti bazsarózsa magyarországi előfordulása, védettsége
Becslések szerint a világon fellelhető teljes állomány bánáti bazsarózsa állomány 90%-a Magyarországon található. Kis számban a környező országokban, elsősorban Romániában és Szerbiában is előfordul.
Magyarország területén először Kitaibel Pál figyelte meg Hosszúhetény és Pécsvárad között 1799-ben. Máig ez a legfontosabb élőhelye a Hosszúhetény és Pécsvárad között elterülő Nagy-mező, Arany-hegyen.
Magyarországon 1982 óta fokozottan védett növény, természetvédelmi értéke 250 000 Ft.
Védelmét ritkasága, a magyarországi flórában játszott fejlődéstörténeti szerepe (jégkorszak előtti reliktum) és növényföldrajzi jelentősége (pannóniai endemizmus), végül veszélyeztetettsége indokolja.
Bánáti bazsarózsa gondozása
Mivel fokozottan védett növény, a hazai kertészetek nem foglalkoznak az értékesítésével. Ha mégis sikerül egy példányt beszereznünk, akkor elsősorban félárnyékos helyre tegyük, de jól tűri a teljes megvilágítást is.
Tápanyagban gazdag, de jó vízelvezető talajt igényel. Közepesen vízigényes, ezért száraz nyarakon hamar visszahúzódik a földbe.
Bánáti bazsarózsa ültetése
A bánáti bazsarózsa ültetése tavasszal és ősszel is eredményes lehet. Az azonban érdemes tudni, hogy átültetés után pár évig várni kell virágaira. Érdemes tehát a végleges helyére ültetni, mert az átültetést nem igen szereti.
Ültetéséhez 3-5 rügyes, életerős tövek (rizómák) a legalkalmasabbak. Napos helyen ássuk ki a földet, majd rüggyel felfelé helyezzük bele a bazsarózsa gyökeret úgy, hogy a felső rügy 3-4 cm-re legyen a lyuk tetejétől.
Az őszi ültetésű növény csak tavasszal fog kihajtani. Célszerű egy kis karóval megjelölni a helyet, hogy tavasszal is emlékezzünk a virág pontos helyére, nehogy levágjuk az első fűnyírás alkalmával.
Bánsági bazsarózsa gyógyhatása
Régebben gyógyászati célra is gyűjtötték, mert gyökerei és zsíros-olajos magvai alkaloidot (paeonin) tartalmaznak, amit epilepszia ellen görcsoldóként, illetve hánytatónak használtak. Fokozottan védett volta miatt már nem gyűjthető.
Bánáti bazsarózsa a püspökszentlászlói arborétumban
A püspökszentlászlói arborétum gazdag növénypopulációjának büszkesége a bánáti bazsarózsa gyűjtemény is.
A Püspökszentlászlói arborétum csodálatos természeti környezetben, a Zengő-hegy északi oldalánál húzódó völgyben található. Megtekintése csak előzetes bejelentkezéssel, a kastély bejárásával összekapcsolva lehetséges.
