Puszpáng vagy buxus (Buxus sempervirens) alacsony termetű örökzöld cserje. Egyszerű ápolása mellett annak köszönheti még népszerűségét, hogy igen ellenálló és szinte bármilyen formára nyírható. Nézzük, mi az, amit a buxus gondozása témában tudni kell!

Származása: Puszpáng vagy másnéven buxus (Buxus sempervirens) a puszpángfélék (Buxaceae) családjába tartozik, Dél- és Nuygat-Európában őshonos.
Ismertetőjegyei: alacsony termetű örökzöld cserje
Virágok: sárga vagy fehéres zöldek, jelentéktelenek, illatosak
Virágzási idő: áprilistól májusig
Fogyaszthatóság, mérgezőség: nem fogyasztható, mérgező
Magasság: 0,3 – 1 m
Habitus: bokros, lassú növekedésű, tojásdad, fényes, sötltzöld levelekkel.
Cserépben nevelhető-e: igen, de földje hamar kiszárad, így gyakori öntözést igényel,
Pusztáng, buxus gondozása
Gondozása: a napostól az árnyékosig bármilyen területre tehető. Mérsékelten öntözzük,Augusztus közepéig havonta végezzünktápanyag-utánpótlást.
Jól tűri a metszést, bármilyen formára alakíthatjuk. Ideális időpont a május vége és az augusztus.
Teleltetése: szabadban, védett helyen teleltethető, érdemes lehet takarni.
Szaporítása: nyár elején dugványról szaporíthatjuk
Kártevők: a kínából származó selyemfényő puszpángmoly a legnagyobb ellensége, szinte teljesen lerágja a növényt, először a zöld hernyók jelennek meg, amikből majd kifejlődnek a lepkék. A védekezést azonnal meg kell kezdeni. Először a buxus belsejében fedezhető fel a kártevő. Mospilan vagy Decis rovarölő a leghatásosabb módszer az eltávolításukra.
Felhasználása: csak dísznövényként használható. Ízlésünknek megfelelően hagyhatjuk nyíratlanul szabadon nőni, vagy rendszeresen a kívánt formára nyírhatjuk. Kúp vagy piramis formában is jól mutat, amihez saját készítésű sablont használhatunk. Nagyon jó háttér lehet a színes egynyári vagy évelőnövényekhez.
Nézd meg ezeket is!