Öröm a söröm – sör kisokos
A sör a legegészségesebb alkoholos italok egyike. A benne lévő alkoholmennyiség hatása, ha a normál kereteken belül maradunk, többnyire elenyésző. Sör kisokos készítésével segítem, hogy megismerd a bor után második legkedveltebb alkoholos italt.
Sör kisokos
A sör (vagy régiesen ser, serital) malátából, valamint bizonyos pótanyagokból vízzel cefrézett, komlóval, illetve egyéb engedélyezett anyagokkal ízesített, sörélesztővel erjesztett, szén-dioxidban dús, alkoholtartalmú ital.
A sörgyártás szinte egyidős az emberiséggel, már az ókor kezdete előtt, a Kék-Nílus völgyében is készíthettek sört.
A söröket csupán erjesztési eljárásuk alapján három nagy csoportba oszthatjuk:
- Spontán erjesztésű sörök (Lambic/Lambiek): A 15. században született, hazája Belgium, nevét a faluról kapta, ahol először készítették. Nagyon száraz, kissé savanykás, szinte szénsavmentes, gyümölcsös aromájú sörfajta. Magában is fogyasztját, ízesítve különböző alfajták jöttek létre. Például a Faro, a cukrozott és kevert Lambic, a Kriek, ami meggy, a Framboise, ami málna, gyakori ízesítő anyag még az őszibarack és a feketeribizli.
- Felső erjesztésű sörök (Ale): nevüket onnan kapták, hogy az erjesztéshez használt élesztő magasabb hőmérsékleten (20°C körül) dolgozik. Házi illetve kisüzemi sörfőzés területén is kedvelt. Az ale brit sörfajta, melynek színe a világos sárgától a sötétebb rubinig, szinte feketéig terjed. Átlagos alkoholtartalma 4-8%. Altípusai közé tartozik például a száraz Bitter Ale, az édes Cream Ale, a whisky ízére emlékeztető Scotch Ale, a vöröses színű Irish Red Ale.
- Alsó erjesztésű sörök (Lager) Egyik legismertebb típusa a Pils sör. A 13–14. században született, a 19. századtól tört előre, és mára a legelterjedtebb, és legtöbb sört tartalmazó csoport. Itt az élesztő viszonylag alacsony hőfokon dolgozik (5-8 °C), az érlelés pedig minimum egy hét 0 °C körüli hőmérsékleten történik. A nagyüzemi söröknek ez kedvező , mivel az alacsony hőmérsékleten történő erjesztés és tárolás megelőzi, hogy egyéb nem kívánatos baktériumok , kórokozók szaporodjanak el a sörben és így tönkremenjen.
A sörök köre is folyamtosan bővül. Jó példa erre a hibrid, különleges eljárással készülő sörök. Ilyen például a búzasör, amely eredetileg felső erjesztésű sörfajta, de néha a jobb érés érdekében alsó erjesztésű élesztőt is adnak hozzá. A német eredetű Kölsch, amely az alacsony tárolási hőmérsékletben tér el a szokásos felső erjesztésű söröktől.
Alkoholmentes sörök is egyre kedveltebbek. Míg a normál sörök esetében a cefre szárazanyag-tartalma 11 százalék körül van, addig az alkoholmentes sörök 6 százalékos sörléből készülnek. Minimális alkoholt, legfeljebb 0,5 térfogat százalékot az alkoholmentes sörök is tartalmaznak.
A bio sörökhöz felhasznált alapanyagok (maláta, komló) kizárólag ellenőrzött ökológiai gazdálkodásból származhatnak. Igazoltan GMO-mentes sörélesztők és enzimek felhasználhatók, néhány adalékanyag pedig csak külön engedéllyel. A bio sörök és a nem bio sörök íze nem különbözik egymástól.
A sör a legegészségesebb alkoholos italok egyike. A sörben lévő alkoholmennyiség hatása, ha a normál kereteken belül maradunk, többnyire elenyésző. Sör kisokos készítésével segítem, hogy megismerd a bor után második legkedveltebb alkoholos italt.
Sör kisokos
A sör (vagy régiesen ser, serital) malátából, valamint bizonyos pótanyagokból vízzel cefrézett, komlóval, illetve egyéb engedélyezett anyagokkal ízesített, sörélesztővel erjesztett, szén-dioxidban dús, alkoholtartalmú ital.
A sörgyártás szinte egyidős az emberiséggel, már az ókor kezdete előtt, a Kék-Nílus völgyében is készíthettek sört.
A söröket csupán erjesztési eljárásuk alapján három nagy csoportba oszthatjuk:
- Spontán erjesztésű sörök (Lambic/Lambiek): A 15. században született, hazája Belgium, nevét a faluról kapta, ahol először készítették. Nagyon száraz, kissé savanykás, szinte szénsavmentes, gyümölcsös aromájú sörfajta. Magában is fogyasztját, ízesítve különböző alfajták jöttek létre. Például a Faro, a cukrozott és kevert Lambic, a Kriek, ami meggy, a Framboise, ami málna, gyakori ízesítő anyag még az őszibarack és a feketeribizli.
- Felső erjesztésű sörök (Ale): nevüket onnan kapták, hogy az erjesztéshez használt élesztő magasabb hőmérsékleten (20°C körül) dolgozik. Házi illetve kisüzemi sörfőzés területén is kedvelt. Az ale brit sörfajta, melynek színe a világos sárgától a sötétebb rubinig, szinte feketéig terjed. Átlagos alkoholtartalma 4-8%. Altípusai közé tartozik például a száraz Bitter Ale, az édes Cream Ale, a whisky ízére emlékeztető Scotch Ale, a vöröses színű Irish Red Ale.
- Alsó erjesztésű sörök (Lager) Egyik legismertebb típusa a Pils sör. A 13–14. században született, a 19. századtól tört előre, és mára a legelterjedtebb, és legtöbb sört tartalmazó csoport. Itt az élesztő viszonylag alacsony hőfokon dolgozik (5-8 °C), az érlelés pedig minimum egy hét 0 °C körüli hőmérsékleten történik. A nagyüzemi söröknek ez kedvező , mivel az alacsony hőmérsékleten történő erjesztés és tárolás megelőzi, hogy egyéb nem kívánatos baktériumok , kórokozók szaporodjanak el a sörben és így tönkremenjen.
A sörök köre is folyamtosan bővül. Jó példa erre a hibrid, különleges eljárással készülő sörök. Ilyen például a búzasör, amely eredetileg felső erjesztésű sörfajta, de néha a jobb érés érdekében alsó erjesztésű élesztőt is adnak hozzá. A német eredetű Kölsch, amely az alacsony tárolási hőmérsékletben tér el a szokásos felső erjesztésű söröktől.
Alkoholmentes sörök is egyre kedveltebbek. Míg a normál sörök esetében a cefre szárazanyag-tartalma 11 százalék körül van, addig az alkoholmentes sörök 6 százalékos sörléből készülnek. Minimális alkoholt, legfeljebb 0,5 térfogat százalékot az alkoholmentes sörök is tartalmaznak.
A bio sörökhöz felhasznált alapanyagok (maláta, komló) kizárólag ellenőrzött ökológiai gazdálkodásból származhatnak. Igazoltan GMO-mentes sörélesztők és enzimek felhasználhatók, néhány adalékanyag pedig csak külön engedéllyel. A bio sörök és a nem bio sörök íze nem különbözik egymástól.
A sör pozitív hatásai
A sörnek nagyon sok pozitív hatása van:
- nélkülözhetetlen vitaminokat és ásványi anyagokat tartalmaz, amelyek az alkohollal együtt a szervezet enzimaktivitását, az anyagcsere folyamatok jótékony gyorsítását eredményezik,
- nátriumban szegény, nem tartalmaz zsírokat és 92%-nál több vízből áll,
- jelentős antioxidáns-tartalmú,
- vízhajtó és vesekő-képződést megelőző,
- nyugtató, altató hatású, feszültségoldó,
- magas vitamintartalmú (B1, B2, B3, B6, B9, H),
- jelentős mennyiségű ásványi anyagot (Cu, Fe, Zn, Mg) tartalmaz,
- vírusfertőzések ellen véd,
- stimulálja az immunrendszert (xanthohumoltartalma miatt),
- magas tápértékű, normál fogyasztása nem hizlal.
Jótékony hatásait mi sem bizonyítja jobban, mint hogy Lengyelországban és Csehországban a súlyos vesekő betegségben szenvedőknek orvosok előírhatják fogyasztását.
A sör vitamintartalma a wikipédia szerint
| Vitamin | Napi szükséglet (mg) | 1 liter sörben található mennyiség (mg) |
|---|---|---|
| B2 (riboflavin) | 1,5-1,8 | 0,2-1,3 |
| Nikotinsavamid | 22 | 3-14 |
| B6 | 1,8-2,2 | 0,07-1,7 |
| Pantoténsav | 8 | 0,04-2 |
| Folsav | 0,2 | 0,04-0,6 |
| Biotin | 50-100 µg | 2-15 µg |
Egy kutatás szerint a manapság divatos, új fajta sörök – melyek nem tarlamaznak szulfidokat, mesterséges tartósítószereket, és nagyrészt organikus anyagokból készülnek -, valamint az antioxidánsokat tartalmazó gyümölcsökkel készített sorok sokkal egészségesebbek. Persze ezt is jelentősen befolyásolja a sör alkohol-, vitamin-, és ásványianyag-tartalma.
Tilos sört inni:
- gyerekeknek,
- várandósoknak,
- akiknél fennáll az alkohol függőség veszélye,
- szívizombetegségben,
- szívritmuszavarnál,
- depresszióban,
- máj- vagy hasnyálmirigy-betegségben,
- összpontosítást, koordinációt igénylő tevékenység közben.
Tartsuk szemelőtt, hogy a sör kismértékben gyógyszer, nagy mértékben méreg.
