Gyógynövények gyűjtése szakszerűen

A gyógynövények használata egyidős az emberiséggel. A vadon élő gyógynövényeknek nagyon fontos szerepük van az egészségmegőrzésben, a betegségek megelőzésében és a gyógyításában. Megfelelő használatuk életet menthet, de csakis akkor, ha a gyógynövények gyűjtése és szárítása szakszerűen történik. Fontos, hogy gyűjtésük közben óvjuk a növényeket is, hogy azok továbbra is életképesek maradjanak és életet menthessenek. 

kerti körömvirág gondozása

Gyógynövények gyűjtése szakszerűen

Gyógynövények mentése

Akár kedvtelésből, akár hivatásszerűen foglalkozunk a gyógynövényekkel, tisztában kell lennünk olyan alapinformációkkal, mint az előfordulásuk, gyűjtésük, termesztésbe vonási lehetőségeik, feldolgozásuk, és használatuk.

A gyógynövények fontosságára a WHO is folyamatosan felhívja az emberek figyelmét. 1988-ban “Saving Lives by Saving Plants”, azaz Mentsünk növényeket, hogy életeket menthessünk címmel kiáltványát is kiadtak. A thaiföldi Chaing Mai városban tartott kongresszus a gyógynövény kincs megőrzése, vadon termő állapotban való megmentése, termesztésbe való bevonása és önfenntartó használata mellett érvelve fogalmazta meg a deklarációt.

Gyógynövények Magyarországon

A hazai gyógynövények használatára vonatkozó ismereteink nemzeti kultúránk sajátos, érdekes és fontos részét képezik. Az első magyar nyelvű füveskönyv 1578-ban Herbarium címmel jelent meg Melius Péter tollából.. A Kolozsváron kiadott könvyben 1236 magyar növénynév és több mint 450 azonosított rendszertani egység (faj, alfaj stb.) szerepel, és ebből több mint 100 ma is gyógynövényként ismert.

Az elismert gyógynövényeket a rendszeresen frissített Magyar Gyógyszerkönyv tartalmazza. A Wikipédián is elérhető Magyar Gyógyszerkönyv VIII. kiadásából mindent megtudhatunk a hivatalosan is elismert gyógynövény hatóanyagokról.

A gyógynövények alapos megismerése hozzásegít bennünket a növények védelméhez, elkerülhetővé teszi a hiányos növényismeretből (pl. összetévesztés, nem megfelelő állapotú szedés, tárolás és dózisú alkalmazás) adódó mérgezéseket. Felkészületlenség, félinformáltság esetén az öngyógyítás komoly veszélyeket rejt magában. Az utóbbi néhány évtizedben a természetes növénytakaró megváltozott, és egyes gyógynövényfajok élőtere beszűkült, ezért szükségessé vált egyes fajok például az erdei és tavaszi hérics, magyar kikerics, a kálmos védelme, melyekből néhány évtizeddel ezelőtt még jelentősebb állományok voltak hazánkban.

tavaszi hérics

A gyógynövények gyűjtése

Fontos, hogy a gyűjtés szakszerűen történjen, mert a nem előírás szerint gyűjtött vagy kezelt növényrészek nem tartalmaznak kellő mennyiségű és minőségű hatóanyagot. Fontos tudni, hogy mit mikor, milyen fejlettségi és érettségi állapotban, hogyan kell beszerezni, szárítani, tárolni, csomagolni.

A maximális hatás eléréséhez az egyes növényi részeket a megfelelő időpontban és módon gyűjtsük be. A földalattirészeket, gyökereket általában nyugalmi állapotban, késő ősszel vagy kora tavasszal érdemes gyűjteni. De pl. a gumókat (pl. őszi kikerics) nyáron érdemes beszerezni.

A virágos hajtásokat rendszerint virágzás előtt, virágzáskor vagy virágzás után gyűjtjük. Az erős, fásodó szárú növényeknél csak a felső hajtásrészeket szedjük le (pl. fehérüröm, aranyvessző). Minél kevesebb és minél vékonyabb szárrészt tartalmaz egy növény, rendszerint annál értékesebb, annál több tápanyagot tartalmaz.

A leveleket teljesen kifejlődött és egészséges állapotban kell gyűjteni. A levelek gyűjthetők egyesével és levélnyéllel is, de mindig száraz időben, a harmat felszáradása után gyűjtsük. Ha ez nem oldható meg, akkor gyűjtés után terítsük ki a leveleket, és a befülledés elkerülése érdekében többször forgassuk meg azokat.

A virágokat száraz, napos időben kell gyűjteni, csak így kerülhető el megbarnulásuk. A délután két órakor van a legmelegebb, ekkor a legnagyobb a párologtatás, így ez a legideálisabb időpont.  Van amit bimbós vagy nyíló állapotban kell leszedni (pl. kökény), míg másokat a teljes virágzás idején (pl. hárs, kamilla).

A termések és a magvak félérett vagy érett állapotban gyűjthetők.

Főbb gyűjtési alapszabályok

• csak azt a növényt és növényi részt gyűjtsük be, amelyiket valójában gyűjteni akarunk (a feleslegesen leszedett rész károsítja a növényt, és gyengítheti is a hatóanyagot),
• egy-egy gyűjtőhelyen ne szedjük fel az összes növényt, hanem hagyjunk belőle ott, ezzel biztosítva továbbszaporodásukat,
• mindig csak annyi növényt gyűjtsünk be, amennyit aznap fel tudunk dolgozni, azaz a szárításhoz megfelelően elő tudunk készíteni,
• nyers növényi részeket lehetőleg ne tartsunk egy halomban sokáig, mert átmelegszik, és a beinduló kedvezőtlen kémiai változások miatt romolhat a begyűjtött hatóanyag minősége,
• a növényi részeket általában épen és teljesen kifejlett állapotban gyűjtsük be.

Fontos, hogy a begyűjtés után a gyógynövények szárítását is szakszerűen végezzük, hisz így óvhatjuk meg a hatóanyagokat.

Nézd meg ezeket is!

You may also like...

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

3 + 1 =