Virágvasárnap a kiskertben (videó)
Virágvasárnapnak a húsvét előtti vasárnapot hívjuk. Bár az időpontja évente változó, biztosak lehetünk benne, hogy az ébredező tavasz kitesz magáért és tarka, burjánzó kertekkel örvendeztet meg bennünket. Nem hagyhattam ki, hogy fotókat készítsek Anyukám kertjében és aztán egy videó összeállításban közzé is tegyem. Remélem neked is sikerül vidám perceket okoznom!
Virágvasárnapi szokások, hagyományok
Virágvasárnap a Húsvét előtti utolsó vasárnap, amikor is a katolikus egyház Jézus Jeruzsálembe való diadalmas bevonulására emlékezik. A szamárháton érkező Jézust lelkes tömeg várta, sokan a ruhájukat terítették az útra, míg mások faágakat, pálmaleveleket szórtak Jézus elé.
A 4. századtól az Úr Jézus virágvasárnapi bevonulását felidézve az Olajfák hegyéről megszentelt pálma- és olajfaágakkal vonultak a városba. Európában a 10. század óta ünneplik. A mediterrán éghajlaton szintén pálma- vagy olajágas, Európa középső és északi tájain pedig a fűzfa barkás vesszejével való körmenet és a barka szentelés vált szokássá.
A Szentmise után a hívők a szentelt barkát hazaviszik. Régi hiedelem szerint a megszentelt barkát nem szabad a házba bevinni. Az kint az udvaron az eresz alatt kell tartani, ami így segít megelőzni a viharokat és az ártó embereket is távol tartja.
Régi virágvasárnapi szokás volt a kiszehajtás (kisze=zsupszalma). Egy női ruhába öltöztetett szalmabábút körbehordtak a faluban, majd vízbe dobták, vagy elégették. A bábu megsemmisítése a halál és tél feletti győzelmet szimbolizálta.
Népszerű szokás volt a villőzés is, amikor is fiatal lányok színes pántlikával díszített fűzfa ágakkal jártak házról-házra. A katolikus egyházban virágvasárnap egyben az új nemzedékek ünnepe, az Ifjúsági Világnap is. Az Ifjúsági Világnap rendszeres megtartását II. János Pál pápa vezette be 1985-ben.
