Házi praktikák a növényeket károsító csigák ellen

A csigák sok kerttulajdonos életét megkeserítik. Különösen a fiatal hajtásokat rágcsálják előszeretettel. A blog olvasói meséltek arról, nekik milyen házi szerek, praktikák váltak be a csigák ellen. 

Házi praktikák a növényeket károsító csigák ellen

Házi praktikák a növényeket károsító csigák ellen

Govrikné Tóth Mária: “Nálunk nyáron csigainvázió van. Próbálkoztunk sörrel, de nem leásva. Virágláda aljába öntöttünk sört este. Éjjel fel kellett kelni és kiönteni őket a csatornába, mert beszívtak és reggelre kimásztak. Egy hétig csináltuk de reménytelen volt. Nem csökkent a létszám.”

Ilona Wibling: “Vegyél egy pár futókacsát, azok megregulázzák a csigákat, meg a lótetűket is.”

Anna Wehovszky: “Én csak sózom őket, ez vált be. Sok idő végigjárni 2-3 naponta, de ez használ. Nagy a telek patakparttal, van hova befúrni magukat. Sűrű fűnyírás így kiszáradnak. Szerencsére a füves részen sózom, így a házhoz közel már nem érnek fel.”

Kovacs Valéria: Nálatok nem lehet kapni csigagranulátumot? A növényeket nem bántja, nem pusztulnak el, csak a csigák. Nálunk is még a fára is felmásznak, leeszik a leveleket. Férjem szétszórja a granulátumot, másnap már csak üres csigaházat találunk. Lassan, de biztosan eltűnnek.

Éva Demeter: “Csigák, macskák, rókák, sehogy. A csigáknak teszek ki kaját, hogy ne mindenhol legyenek. Egyfajta csali. A szamóca a biztonság kedvéért a balkonon van ládában. De ennyi…”

Marietta Talián: “Csigatenger! kiírthatatlan, minden évben megmérkőzünk egymással. Szeretem az árnyékliliomot és ők is. Harcban állunk. Mindent kipróbáltam és jókat röhögtek a csigák rajtam, kórusban. Szinte hallottam a gúnyos kacajt, miközben csontig rágták az árnyékliliomok leveleit. Az egyetlen hasznos ellenszer a csigaölő granulátum, amit kora tavasszal és folyamatosan év közben kiszórok, így tudom megritkítani a hadsereget.”

Zsóka Borossa: “Bálint gazda azt írta, hogy szórjunk kávézaccot a védendő növények köré. Ezt a csigák nem szetetik és a növénynek is tápanyag. Vagy még az apróra tört tojáshéj is megoldás lehet, mert azon nem nagyon másznak át mert szúrja őket.”

Erzsébet Selmeci: Csigaölő granulátum, nálam csak ez válik be. Én már negyed kilós granulátumot veszek eleve, pedig nem nagy a kertem, de kiírthatatlan. Most kezdem és kb. 6 hetente beszórom a kritikus helyeket, mert mindig születnek újak. Erre csak a csigák mennek rá, zabálják és ez a vesztük.”

Somfai Vera: “Én söröztetem a kis dögöket, majd utána éjjel zseblámpával kilopódzom, és összekapkodom amennyit csak látok, egy része meg addigra már sörbe fullad.”

Erzsébet Selmeci: “Meztelen csigák, esélyem sincs velük szemben, az átkozódás sem segít. A legnagyobb piros epreket csócsálják, a hátsó felét, mint az unokám a karácsonyi mézeskalácsházat.”

Krajnyák Andrásné: Nálam is van csiga, meztelen is, de szerencsére “csak” a mezei magyar, meg házas is. Én a szokásos sózás, tojáshéjas megoldások helyett,  – amik előbb utóbb a földnek ph értékét elronthatja, a só meg kimarhatja a növényeket, arról nem beszélve, hogy bármennyire is károsak, valahol még is csak élőlények, a marástól biztos, hogy egy ideig szenvednek, –  én azt találtam ki, hogy hypót öntök egy nagyobb szájú, kiürült mosószeres flakonba, és ugyancsak sziszifuszi módon egyenként begyűjtve őket, beledobom, és azonnal meghalnak benne, így nem szenvednek. A hypó mivel fertőtlenít is, egy darabig szaga sincs, de persze azért lezárom. Aztán időnként a kert egy olyan részén, amit nem igazán használok, ások egy kis gödröt, és kiengedem a levet az üvegből, és van itthon öreg meszem, abból teszek rá egy kicsit. Már többször gondoltam, hogy esetleg egy pár csigaházat, amiben már nincs maradék, esetleg ki lehetne válogatni, és kifertőtlenítve, átmosva valami díszt kitalálni, (hiszen az egyik kertészetben is láttam zacskóban árulni), akár csoportokban, akár esetleg festeni, mint a neten láttam kreatív témaként. A többit meg zacskóba szedem, és be a kukába.

Visky Kati:”Kisebb kertemben a meztelen csigák összeszedése nekem bevált, korán reggel, megfigyelem hol a bújóhelyük és célirányosan gyűjtöm össze / farönk ,virágcserép,virágalátét , kútakna fedél stb /. A lerakott petéket is megsemmisítem, ami úgy néz ki, mint a kaviár. Már gyűjtöm, szárítom a tojáshéjat, selejt abroszban húsverővel pikk-pakk összetöröm, a növények tövére szórom. Megfigyeltem, hogy van olyan virág, amit meg sem közelítenek, és csak a kedvenceiket védem. Most láttam egy kertészeti műsort, abban tanácsolták, hogy a cserepek külső karimáját vazelinnel kenjük be. Hatásos, mert ez egy csúszós anyag, ezt biztos kipróbálom, már megvettem a gyógyszertárban a vazelint, sok virágot tartok cserépben. A sót és az ecetet a talajkárosító hatása miatt nem tenném, ismerősöm a járatukat műtrágyával szórta, neki bevált.

Nagyon köszönöm az olvasói tapasztalatokat és tanácsokat!

Nézd meg ezeket is!

You may also like...

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

6 + tizenhat =